Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 56. (Nyíregyháza, 2014)

Helytörténet - Pelei Zsuzsa: Kelta bokaperecpár restaurálása

Kelta bokaperecpár restaurálása A vizsgamunkaként választott bokaperecpár Az általam restaurált bokaperecpár (1. kép)3 2005-ben került elő az M3-as autópálya épí­tését megelőző ásatás során a 137. lelőhely (Nyíregyháza-Császárszállás, Vasútállmástól nyugatra) 219. objektumából, egy hamvasztásos kelta sírból. A lelőhely több rétegű: késő bronzkori település, kelta te­mető, császárkori település és te­mető, valamint Árpád-kori telep található rajta. Az 1741 kibontott objektum közül 43 a vegyes rítu­­sú kelta temető sírja. A sírok közt kardos harcos temetkezése is elő­fordult. Kora a LT Cl időszakra határozható meg az üvegkarpere­­cek, a női bronz övláncok, a vitéz­­kötéses fibulák, valamint a négy­tagú bokaperecek alapján.4 Az LT Cl időszak a Kr. e. 200 körűire te­hető, a keleti kelta kulturális koiné időszaka. Ekkor szilárdult meg a keleti kelta hatalom, kezde­tét vette a pénzverés. Művészeti tevékenységére jellemző a magyar kardstílus és a plasztikus stílus. A lelőhely 219. objektumának általam kiválasztott tárgyait in situ vették fel, azaz erede­ti helyzetében, földlabdával tartották meg a restaurálásig. A földlabda a bokaperecek mellett össze­égett, erősen korrodált vasmaradványokat, rossz megtartású bronzláncot és fibulatöredékeket, vala­mint csonttöredékeket tartalmazott. A bronzból készített hólyagos bokaperecek egy három hólyagból álló tagból és egy zsanér­ral kapcsolódó zárótagból épülnek fel. A több hólyagból felépülő részek egyik oldalán található egy befogadó nyílás, melybe a zárótag zárófüle illeszthető be, másik oldalon pedig a zárótaghoz kapcso­lódó zsanér ellendarabja. 1. bokaperec 85x80 mm, a zárótag hossza 82 mm. 2. bokaperec 107x85 mm, a zárótag hossza 82 mm. A hólyagok magassága kb. 50 mm, szélességük kb. 45 mm. A bokaperecek készítéstechnikája A kiválasztott tárgyakat bronzból öntötték. Bronznak nevezzük a réz más fémekkel készí­tett ötvözeteit. Az öntés és formázás a fémek megmunkálásának alakformáló műveletei közé sorol­ható. Ezen belül beszélhetünk tömör, üreges és félüreges öntvényekről. A nyíregyházi bokaperecek félüreges öntvények, amelyeket viaszveszejtéses eljárással készítettek. A viaszveszejtés során szilárd magra viszik fel a viaszt, majd ezt megmintázzák, és újra szi­lárd anyaggal, agyagköpennyel borítják be. A burkot és a magot bronzszögekkel ütik át a rögzítés érdekében. Ezután égetés következik, mely során a mag és a köpeny közül kiolvad, majd kifolyik a viasz, így üreg keletkezik, melybe beleöntik az olvadt bronzot. Ha a fém megszilárdul, eltávolítják a 1. kép Bal oldalon az 1., jobb oldalon a 2. bokaperec Fig. 1 Anklet No. 1 at the left side, No. 2 at the right side 3 A fényképfelvételeket Nyíri Gábor készítette. Munkáját köszönöm! 4 Vö. http://josamuzeum.hu/regeszet/rolunk/kutatas/asatasok/m3-as-autosztrada/137-lelohely/(2014. május 24. 17 óra 14 perc). 395

Next

/
Thumbnails
Contents