Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 56. (Nyíregyháza, 2014)
Régészet - Gulyás Gyöngyi: Késő szarmata temetőrészletek Óföldeák-Ürmös II. lelőhelyen (M43-as autópálya 10. lelőhely)
Késő szarmata temetőrészletek Óföldeák—Ürmös II. lelőhelyen Temetkezési szokások A sírok tájolása, sírgödrök formája és mérete Az alföldi szarmaták halottaikat általában D-É-i fő tájolási irányban hántolták el, az ettől az iránytól való eltérés rendellenesként jellemezhető (Kulcsár 1998. 16.). A lelőhelyen előkerült temetkezések nagy része DK ÉNy-i, egy-két esetben DNy-ÉK-i és egy esetben D-É-i tájolású volt, amelytől csak a 120. sír (SNR 180.) tért el jelentősen. Az általános tájolástól eltérően, mintegy rendellenesként értékelhetjük a 2. sírcsoport temetkezéseit, melyek ÉNy-DK-i irányúak voltak. Kulcsár Valéria kandidátusi értekezésében külön foglalkozott az É-D-i tájolású sírokkal, gyűjtése alapján ezek a temetkezések a Tisza-Maros-Körös által bezárt területen és a folyóvölgyek környezetében, illetve nagyjából a Csörsz-árok mentén helyezkednek el (Kulcsár 1998. 19.). A viszonylag alacsony számú É-D-i tájolású sír jelenléte a folyamatosan keletről érkező népességgel vagy az elhunytak alacsonyabb társadalmi helyzetével hozható kapcsolatba (Kulcsár 1998. 20.). Esetünkben talán az újonnan érkező népesség elmélete valószínűbb, hiszen mindhárom sírban találtunk mellékleteket. Az elhunytakat lekerekített sarkú, téglalap alakú, egyenesen szűkülő falú sírgödrökbe temették el. Ettől csak a 150. (SNR 201.), 155. (SNR 206.), 168. (SNR 221.) és a 175. (SNR 229.) sír gödre tért el: ezek a láb felé enyhén szűkülő formájúak voltak. A gödrök indexszámai (1,7-2,9) alapján az aknák közepes méretűek, arányos, téglalap alakúak voltak.23 Az átlagos értékeken kívüli eltéréseket csak a 2. sírcsoport sírjainál, illetve a gyereksíroknál figyeltünk meg. Az előbbiek indexértéke 3-3,2 volt, mely azt jelzi, hogy ezek a sírgödrök hosszúkás téglalap alakúak voltak. A gyermeksírok esetében az 1,6-1,7 indexértékek voltak a jellemzőbbek. Az egyszerű aknasírok és az árkokkal kerített sírok gödreinek indexértékei között nem tapasztaltunk eltéréseket. A sírok mélysége változó, de egyértelműen megfigyelhető volt, hogy minden körárokkal vagy annak részletével kerített sír mélyebb volt, mint az őt övező árok. A sírba helyezés A temetkezések egy harmadában találtunk a bontás során koporsóra utaló sötétbarna vagy feketésbama elszíneződést (1. kép). A 161. körárok keleti ívébe ásott SNR 252. kisgyermek sírjában öszszefuggő koporsófedelet figyeltünk meg, mely a sírgödör nagy részét (53 X 130 cm-es felületen) kitöltötte (XXV. tábla 9.). A koporsós temetkezések nagyobb része vasal-1. kép A koporsós temetkezések aránya sírcsoportonként Fig. 1 Ratio of burials with coffins, by grave-groups 23 A sírgödör hosszát elosztjuk a szélességével és ez alapján kapjuk meg a gödör alakjára vonatkozó adatot (Istvánovits 1991. 35., Kulcsár 1998. 24.). 37
