Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 56. (Nyíregyháza, 2014)
Helytörténet - Sípos József: Bethlen, Nagyatádi és Gömbös tiszántúli 1922. májusi választási körútja és annak eredményei
Sipos József szereplésük miatt, akkor Andrássyt Szilágyi védte. Ennek ellenére a tömegből többször Szilágyit éltették. Az egyik öreg parasztember megkérdezte: „ Miért viseli a szegény ember a legtöbb terhet? ” Erre Berki nem jól válaszolt, és nagy zúgolódás keletkezett. A kiabálókat a csendőrség felszólította, hogy hagyják abba. Karácsonyi Mihály és Nagy Sándor tovább kiabált, ezért a csendőrök el akarták őket távolítani, de ők nem hagyták magukat. Erre a csendőrök leteperték őket, amire nagy felháborodás tört ki. A kedélyek csak akkor csillapodtak, amikor egy törzstiszt parancsára elengedték őket. Ezután azonban olyan lárma kerekedett, hogy Berki már alig jutott szóhoz. Végül még arról beszélt, hogy az Egységes Párt nem könyörög a zsidóságnak, hogy rájuk szavazzanak. „Én megbecsülöm a tisztességes zsidót, de nem eszem meg a vacsoráját, nem fogadom el a pénzét, és nem ölelem meg a menyecskéjét. így fogjuk fel mi a zsidókérdést. ”75 Ezzel Szilágyi jó kapcsolataira célzott a helyi és az országos zsidóság vezetőivel. Erről a gyűlésről és az ott történtekről a belügyminiszternek írt főszolgabírói feljegyzésben csak ennyit találunk: „ turbulens elemek a kommün idejéből ismeretes ‘Le a burzsujokkal! ’felkiáltásokkal vonultak fel, majd a beszédek közben többször ismétlődő közbekiabálások voltak és Szilágyit éltették. ”76 Ugyanez a főszolgabíró május 21-ei ,,Minden elöljáróságnak és csendőrőrsnek'’ című bizalmas körlevelében elrendelte, hogy a választások idején minden kocsma és italmérés csak este 10-ig lehet nyitva. A kiadott tartózkodási engedélyek is csak május 30-án reggelig érvényesek. Mindezt - a választójogi rendeletek értelmében - köteles volt megtenni. A körlevélben felhívta az elöljáróságok figyelmét, hogy a kommunista irányzathoz kapcsolódó „úgynevezett forradalmi párt járásom területén igen agresszív működést fejt ki. ” Annak agitátorai a „ békés és nyugodt polgárokat a kormány, a törvények és a társadalmi rend ellen” izgatják, és szervezetileg tömörítik. E célból a községek lakosságát „házszám szerint felosztva 10-20 turnusokban járják be és igyekeznek befolyásolni a szabad véleménynyilvánítást, mint pedig a községeknek a választások alatti magatartását. ” Mindezekre hivatkozva elrendelte, hogy a községekben idegenek nem tartózkodhatnak, azok „területéről azonnal kiutasítandók, illetve hozzám előállítandók. ” Kérte, hogy az elöljáróságok és a csendőrség figyelmeztesse az embereket, hogy az „ ellenszegülőknél az alkalmazott karhatalomnak muszáj fegyverhez nyúlni, s ne üljenek fel az izgatóknak, ... s ne tegyék ki magukat a fegyverhasználatnak. ” Május 25-én Czeglédy helyettes főszolgabíró azt jelentette a törzsparancsnokságnak, hogy a „jelenlegi karhatalmi beosztás nem megfelelő”, mert a korábbi döntés óta a „szavazó kerületekben folytatott izgatások miatt a lakosság magatartása jelenleg olyan, hogy előzetes karhatalom kivezénylésére volna szükség az alábbi községekbe Zsákára, Berettyóújfalura, Péterszegre, Váncsára és Csökmőre, ahol 1-1 szakasz katonára lesz szükség.77 E dokumentumok is bizonyítják, hogy Bihar megyében a hatóságok a csendőrség és a katonaság felhasználásával megfélemlítették a választópolgárokat. így jelentősen befolyásolták a választások eredményeit. Ezek után nézzük a kerület választási eredményeit! A Szózat május 29-ei rendkívüli kiadásában az áll, hogy Görgey József 2674, Szilágyi Lajos pedig 2685 szavazatot kapott.78 Mutatja ez a Szózat elfogultságát Görgey iránt. Ezzel a hamis adattal ugyanis csökkenteni akarták vereségének mértékét. A tényleges eredmények a következők. A választókerületben összeírtak 9963 választójogosultat. Érvényesen szavazott 5928 fő (59,50%). Ez országosan is az egyik legalacsonyabb 75 Az Est V. 23. 1922.4. 76 MNI. К 149 - 1922 10. tétel. Bihar vármegye 316. 77 MNL К 149-1922 10. tétel. Bihar vármegye 317. 78 Szózat V. 29. 1922.3. 330
