Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 56. (Nyíregyháza, 2014)
Helytörténet - Sípos József: Bethlen, Nagyatádi és Gömbös tiszántúli 1922. májusi választási körútja és annak eredményei
Sipos József is szükségszerűen idealizált képet rajzolt a fiatal képviselőjelölt megválasztásáról, ezért az általa írtakat sem tudjuk elfogadni (Vigh 1992. 69-71.). Debrecen Bethlen és kísérete debreceni látogatása után a városban nagy választási küzdelem bontakozott ki. Ennek egy-két epizódját már felvillantottuk. Részletes ismertetéséhez további helytörténeti kutatásokra van szükség. Debrecenben - mint törvényhatósági jogú városban - titkos szavazással választottak. A városban - mint láttuk - három választókerület volt, és mindegyikben indultak kormánypárti és ellenzéki jelöltek. Összesen 13 képviselőjelölt adta le időre az ajánlási íveit. A város központjában - amely az első választókerület volt - Györki ajánlási íveit 4000-en írták alá. Sok aláírójavolt Vásáry Istvánnak is. Milotay ajánlói voltak a legkevesebben, mintegy 1300-1400-an. A kerületi biztos Györki és Vásáry ajánlásait elfogadta. Milotayét viszont visszaadta 158 aláírás pótlására. Ezeket Milotay és emberei összegyűjtötték. így ő is indulhatott a választáson.57 A város második választókerületében lépett fel Tolnay Kornél. Ő a Nemzeti Polgári Párt programjával indult. Mint láttuk az Egységes Párt vezetői őt támogatták. így nem csoda, hogy ő és emberei igen sok ajánlót gyűjtöttek össze. Az Egységes Párt nem hivatalos jelöltjeként elindult dr. Bessenyei Lajos. Őt a Világ „ébredő színezetűnek” nyilvánította. Neki azonban éppen csak meglett a szükséges 1000 aláírója. Itt indult a debreceni Hegymegi Kis Pál, aki a polgári demokratikus forradalomban jelentős szerepet játszott. Most pedig a Rassay-párt jelöltje volt és ajánlási ívén több ezer aláírást gyűjtött. Itt indult Orbók Attila, volt kisgazdapárti nemzetgyűlési képviselő, akiről már korábban írtunk. E választókerületben a választási biztos Bessenyei Lajosnak, Hegymegi Kiss Pálnak és Tolnay Koméinak az ajánlási íveit rendben találta, jelöltségüket elfogadta. Orbók Attila 1060 aláírásából 585-öt érvénytelennek nyilvánított. Ezért a szükséges 880 ajánláshoz még hiányzó 405 ajánlás pótlására 28-án reggel 8 óráig halasztást adott. Orbóknak mintegy 150 aláírása volt még tartalékban, a még hiányzó 255 aláírást nem tudta összeszedni. Ezért végül nem indulhatott el a választáson.58 Debrecen harmadik választási kerületében a kormánypárt jelöltje Lengyel Zoltán volt. Ő a régi Függetlenségi és 48-as Párt konzervatív szárnyához tartozott, azonban 1922 márciusában belépett az Egységes Pártba. Ők mintegy 4300 aláírást emlegettek. Vele szemben Jánossy Zoltán volt októbrista államtitkár pártonkívüli programmal indult, aki közel állt a Rassay-párt liberális és demokratikus törekvéseihez. Neki nagy ismertsége és tekintélye volt a városban. Kerületük választási biztosa mindkettőjük ajánlási íveit elfogadta. Reitz György az Andrássy-Friedrich-párt legitimista jelöltje mintegy 1600 ajánlóra hivatkozott. Azonban a választási biztos neki is több száz ajánlóját elfogadhatatlannak találta. Azokat ő és emberei nem tudták pótolni. Ezért ő arra biztatta híveit, hogy szavazzanak Jánossyra. Őt támogatta a keresztény ellenzék debreceni lapja is, amelytől két héttel korábban Klebelsberg belügyminiszter megvonta a kolportázsjogot, vagyis az utcai árusítás jogát. Ezért a liberális lapok ebben a kerületben Jánossy győzelmét jósolták. Az első és a második kerületben pótválasztáson a liberális, illetve a szociáldemokrata jelöltek győzelmét prognosztizálták.59 A debreceni választási küzdelem egyik feltűnést keltő eseménye volt, hogy május 25-én a hirdetőoszlopokra — azok tulajdonosainak beleegyezése nélkül - és számos ház falára a „ kurzus kezdő korszakára emlékeztető zsidóellenes, lazító plakátokat és röpiratokat” ragasztottak ki. Egy 57 Világ V. 27. 1922.2. 58 Világ V. 28. 1922.2. 59 Világ V. 31. 1922. 2. 324
