Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 56. (Nyíregyháza, 2014)
Helytörténet - Sípos József: Bethlen, Nagyatádi és Gömbös tiszántúli 1922. májusi választási körútja és annak eredményei
Bethlen, Nagyatádi és Gömbös tiszántúli 1922. májusi választási körútja és annak eredményei Utána Nagyatádi itt is a földreform végrehajtásáról beszélt, majd azt fejtegette, hogy első feladat az ország megmentése, és ezért el kell állni a „pártpolitikai ellentétek mértéktelen kiélesítésétől. ”27 Berettyóújfaluban Ezután a miniszterelnök és kísérete Berettyóújfaluba utazott. Útközben Báránd és Sáp vasútállomásán küldöttség jelent meg, hogy a miniszterelnököt üdvözölje, aki rövid beszédet intézett a megjelentekhez. Ezért csak az esti órákban érkeztek meg Berettyóújfaluba, az akkori ideiglenes megyeszékhelyre. Ide azért mentek, hogy támogassák az Egységes Párt ottani jelöltjét, Görgey József századost, Horthy Miklós kormányzó egyik kedvelt számysegédjét, Gömbös, illetve Zsilinszky barátját. Feladata az volt, hogy győzze le a választókerületben már az előző nemzetgyűlésben kisgazdapárti programmal megválasztott Szilágyi Lajost, aki 1921-ben kilépett a Kisgazdapártból: pártonkívüliként, határozott és bátor politikai kiállásával a demokratikus ellenzéket támogatta. Jó kapcsolatokat ápolt az Andrássy-Friedrich-féle legitimista ellenzéki párttal. Berettyóújfaluban az állomáson a miniszterelnököt és kíséretét Balázsházy Iván főispán, Baranyai András alispán, Czeglédy főszolgabíró és Pozsák István községi bíró, továbbá a város és a környék úri középosztályának és a „kisgazdatársadalomnak,” vagyis a közép- és gazdagparasztságnak számos képviselője fogadta. Lelkes éljenzésben részesítették. Balogh Tihamémak, a helyi Egységes Párt elnökének üdvözlése után Bethlen itt is beszédet mondott. Kijelentette: „A választójogot nem azért adta a nemzet az egyesnek, hogy ... saját előnyére, hanem, hogy a nemzet előnyére éljen vele. ” Ez a gondolat jellemző volt a miniszterelnök egész politikai meggyőződésére. Hangsúlyozta, hogy „ munkaképes parlamentre van szükség, mert hiszen a legközelebbi öt esztendőben a nemzet legnagyobb kérdései kerülnek eldöntésre. ” Ezért is tartotta fontosnak, hogy „ magyar a magyarral kezet fogva, egyesült erővel dolgozzék a nemzet érdekében. Az egységes pártban megtalálja helyét a kisgazda, a földmíves, az iparos és a magyar intelligencia. Véget kell vetni ebben az országban az osztályharcnak (Helyeslés.), mert ez döntötte szerencsétlenségbe a nemzetet. Azért fogtunk kezet nagyatádi Szabó Istvánnal, mert a kisgazdatársadalom ennek a nemzetnek gerincét képezi, mert kitart a becsületes magyar tradíció, a nemzeti függetlenség és önállóság mellett, mert nehéz és súlyos időkben megmutatta, hogy a hazáért áldozni is tud. ” A miniszterelnök azt állította, hogy az elmúlt nemzetgyűlés azért nem tudta elvégezni a feladatát, mert „belefúlt az örökös szócsatákba’’. Ha ismét pártpolitikailag töredezett parlament ülne össze, akkor „nem leszünk abban a helyzetben” — mondta -, hogy „népünk bajaival” foglalkozzunk. Ezek alapján ajánlotta a választóknak Görgey Józsefet, akit „ régóta ismer, aki mindig becsületes magyar ember volt és feladatát lelkiismeretesen végezte. ” Ezután Nagyatádi Szabó és Gömbös is a kerület ellenzéki jelöltje, Szilágyi Lajos ellen mondott beszédet. A parasztpolitikus így kezdte: „Szilágyi Lajos politikáját nem helyeslem. ” Elmondta, 1919 őszén minden erejét latba vetette, hogy Szilágyi főispán lehessen, az 1920-as nemzetgyűlési választásokon pedig a Kisgazdapárt képviselője. Szilágyi azonban elhagyta a Kisgazdapártot és az utóbbi évben már jó kapcsolatot ápolt a legitimistákkal. „(Közbeszólások: Cserben hagyta vezérét! Le vele! Csak úgy választottuk meg, hogy ha nem hagyja el Nagyatádit!) ” Ezért „ teljes 27 Szózat \. 9. 1922.6. 313
