Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 56. (Nyíregyháza, 2014)
Helytörténet - Sípos József: Bethlen, Nagyatádi és Gömbös tiszántúli 1922. májusi választási körútja és annak eredményei
Sipos József A miniszterelnök hangsúlyozta: „ha én türelemre intek, ez nem jelenti azt, hogy én a meghunyászkodás politikáját hirdetem. ” De: „ Amikor új Európa van kialakulóban, és új békefeltételekről tárgyalnak, ne járjunk kézigránátokkal, mert lerontjuk saját politikánk minden sanszát. ” Ezután kifejtette, hogy a magyar külpolitikának négy olyan közvetlen célja van, amelyek beilleszkednek a genovai tárgyalásokon körvonalazódó új békepolitikába. „Az első a gazdasági egyenjogúság helyreállítása az egész vonaton és a gazdasági érintkezés felvétele a szomszédos államokkal. A második a reparációs kérdés elodázása. Magyarország reparációt fizetni nem képes. (Elénk helyeslés.) A harmadik a magyar kisebbségek megvédése azokon a területeken, amelyeket elszakítottak tőlünk. A negyedik a beavatkozási politika megszüntetése azáltal, hogy csatlakozunk ahhoz a politikai irányhoz, amely Európa lefegyverzését írta zászlajára. ” E közvetlen célokról még külön-külön is beszélt. A háborús jóvátételek fizetésének felfüggesztésénél például már azt is kimondta, hogy „külföldi hite! és kölcsön nélkül ez a nemzet sem pénzügyi, sem gazdasági életét rekonstruálni nem lesz képes. ” A kisebbségbe került magyarságról pedig kijelentette: „ nekünk kötelességünk, jogunk ezt a kérdést nemzetközi fórum elé vinni, mert hiszen a békeszerződés 47. és 54. szakaszában kötelezték magukat az illető államok a kisebbségi szerződés betartására. ” Bethlen beszédének végén ismét rámutatott, hogy be kell illeszkednünk az európai politika nagy irányelveibe. „Ha helyesen tűzzük ki céljainkat, akkor igenis, Európa térképének újólagos rendezésével Magyarország is megfogja találni a maga helyét. (Éljenzés.) Ennek előfeltétele azonban, hogy a belpolitikánk ne keresztezze a külpolitikánkat, hogy legyen vége mindenkorra azoknak az ellentéteknek, amelyek magyart a magyartól elválasztják. ” Befejezésként kérte a megjelenteket, hogy támogassák az Egységes Pártot és annak debreceni jelöltjeit: Vásáry István önkormányzati tanácsost, Tolnay Kornélt és Lengyel Zoltánt.18 A miniszterelnök debreceni beszédében tehát rámutatott, hogy az ellenzéki pártoknak nincs külpolitikai programjuk. Ő viszont reális külpolitikai helyzetelemzést és programot adott. Bethlen genovai konferencián áprilisban folytatott tárgyalásaiból és az ott szerzett tapasztalatokból ilyen következtetéseket vont le maga és az ország számára. Beszéde azt is jelezte, hogy a miniszterelnök a magyar külpolitikában is a konszolidációt szorgalmazza. Nagyatádi Szabót itt is zajongással és közbekiabálásokkal fogadták. О először a dualista, aztán a forradalmak kormányzásáról beszélt. Szerinte az előbbiben a felső tízezer, az utóbbiakban pedig a kisebbség kormányzott. „A nép tömege - mondta - nem helyeselte, hogy ő nem foglalhat helyett a törvényhozásban. ” Ezért „ meg kell találni a középutat, ahol a társadalom minden rétege a saját érdekeit alá tudja rendelni az ország érdekeinek. ” Ebben az összefüggésben hangoztatta: „ Én az osztálypolitikát alá tudom, alá akarom és alárendelem az ország, a nemzet politikájának. ”19 Ez alatt azt érthette, hogy a parasztság érdekeit alárendeli az ország érdekeinek. Ezt a politikáját azzal magyarázta, hogy a külföldi hatalmak csak olyan kormánnyal kötnek szerződéseket, amelyről tudják, hogy azokat be is tudja tartani. Az országnak viszont szüksége van e szerződésekre. „ Ezért, még ha volna is köztem és gróf Bethlen István között politikai ellentét, ... azt is alárendelném az ország érdekének, hogy biztosítsuk az ország fönnmaradását. ” Elmondta azt is, hogy 1921 őszén Bethlen a királykérdésben megegyezésre jutott Andrássyékkal, de ők a király behozatalával azt megszegték. Ezért is „ azzal a férfival kellett összefogni - mondta aki elhárította az újabb megszállás veszedelmét az országról. ” Az Egységes Párt létrehozását azzal is indokolta, hogy „ külföldi kölcsönre föltétlenül szükségünk van, hogy talpra állhassunk, ezt pedig csak erős kormány kaphat. (Úgy van! Úgy van!) ” Azzal is foglalkozott, hogy ártottak és ártanak az országnak azok, akik 18 Szózat V. 9. 1922.3. 19 Szózat V. 9. 1922.3. ЗЮ
