Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 56. (Nyíregyháza, 2014)

Helytörténet - Sípos József: Bethlen, Nagyatádi és Gömbös tiszántúli 1922. májusi választási körútja és annak eredményei

Sipos József A miniszterelnök hangsúlyozta: „ha én türelemre intek, ez nem jelenti azt, hogy én a meg­­hunyászkodás politikáját hirdetem. ” De: „ Amikor új Európa van kialakulóban, és új békefeltételek­ről tárgyalnak, ne járjunk kézigránátokkal, mert lerontjuk saját politikánk minden sanszát. ” Ezután kifejtette, hogy a magyar külpolitikának négy olyan közvetlen célja van, amelyek beilleszkednek a genovai tárgyalásokon körvonalazódó új békepolitikába. „Az első a gazdasági egyenjogúság hely­reállítása az egész vonaton és a gazdasági érintkezés felvétele a szomszédos államokkal. A máso­dik a reparációs kérdés elodázása. Magyarország reparációt fizetni nem képes. (Elénk helyeslés.) A harmadik a magyar kisebbségek megvédése azokon a területeken, amelyeket elszakítottak tő­lünk. A negyedik a beavatkozási politika megszüntetése azáltal, hogy csatlakozunk ahhoz a politikai irányhoz, amely Európa lefegyverzését írta zászlajára. ” E közvetlen célokról még külön-külön is beszélt. A háborús jóvátételek fizetésének felfüggesztésénél például már azt is kimondta, hogy „kül­földi hite! és kölcsön nélkül ez a nemzet sem pénzügyi, sem gazdasági életét rekonstruálni nem lesz képes. ” A kisebbségbe került magyarságról pedig kijelentette: „ nekünk kötelességünk, jogunk ezt a kérdést nemzetközi fórum elé vinni, mert hiszen a békeszerződés 47. és 54. szakaszában kötelezték magukat az illető államok a kisebbségi szerződés betartására. ” Bethlen beszédének végén ismét rámutatott, hogy be kell illeszkednünk az európai politi­ka nagy irányelveibe. „Ha helyesen tűzzük ki céljainkat, akkor igenis, Európa térképének újólagos rendezésével Magyarország is megfogja találni a maga helyét. (Éljenzés.) Ennek előfeltétele azon­ban, hogy a belpolitikánk ne keresztezze a külpolitikánkat, hogy legyen vége mindenkorra azoknak az ellentéteknek, amelyek magyart a magyartól elválasztják. ” Befejezésként kérte a megjelenteket, hogy támogassák az Egységes Pártot és annak debreceni jelöltjeit: Vásáry István önkormányzati ta­nácsost, Tolnay Kornélt és Lengyel Zoltánt.18 A miniszterelnök debreceni beszédében tehát rámutatott, hogy az ellenzéki pártoknak nincs külpolitikai programjuk. Ő viszont reális külpolitikai helyzetelemzést és programot adott. Bethlen genovai konferencián áprilisban folytatott tárgyalásaiból és az ott szerzett tapasztalatokból ilyen kö­vetkeztetéseket vont le maga és az ország számára. Beszéde azt is jelezte, hogy a miniszterelnök a magyar külpolitikában is a konszolidációt szorgalmazza. Nagyatádi Szabót itt is zajongással és közbekiabálásokkal fogadták. О először a dualis­ta, aztán a forradalmak kormányzásáról beszélt. Szerinte az előbbiben a felső tízezer, az utóbbiak­ban pedig a kisebbség kormányzott. „A nép tömege - mondta - nem helyeselte, hogy ő nem foglal­hat helyett a törvényhozásban. ” Ezért „ meg kell találni a középutat, ahol a társadalom minden réte­ge a saját érdekeit alá tudja rendelni az ország érdekeinek. ” Ebben az összefüggésben hangoztatta: „ Én az osztálypolitikát alá tudom, alá akarom és alárendelem az ország, a nemzet politikájának. ”19 Ez alatt azt érthette, hogy a parasztság érdekeit alárendeli az ország érdekeinek. Ezt a po­litikáját azzal magyarázta, hogy a külföldi hatalmak csak olyan kormánnyal kötnek szerződéseket, amelyről tudják, hogy azokat be is tudja tartani. Az országnak viszont szüksége van e szerződések­re. „ Ezért, még ha volna is köztem és gróf Bethlen István között politikai ellentét, ... azt is alárendel­ném az ország érdekének, hogy biztosítsuk az ország fönnmaradását. ” Elmondta azt is, hogy 1921 őszén Bethlen a királykérdésben megegyezésre jutott Andrássyékkal, de ők a király behozatalával azt megszegték. Ezért is „ azzal a férfival kellett összefogni - mondta aki elhárította az újabb meg­szállás veszedelmét az országról. ” Az Egységes Párt létrehozását azzal is indokolta, hogy „ külföl­di kölcsönre föltétlenül szükségünk van, hogy talpra állhassunk, ezt pedig csak erős kormány kap­hat. (Úgy van! Úgy van!) ” Azzal is foglalkozott, hogy ártottak és ártanak az országnak azok, akik 18 Szózat V. 9. 1922.3. 19 Szózat V. 9. 1922.3. ЗЮ

Next

/
Thumbnails
Contents