Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 56. (Nyíregyháza, 2014)
Helytörténet - Sípos József: Bethlen, Nagyatádi és Gömbös tiszántúli 1922. májusi választási körútja és annak eredményei
Bethlen, Nagyatádi és Gömbös tiszántúli 1922. májusi választási körútja és annak eredményei felekezeti ellentéteket szítanak. „ Ma nincs ideje annak, hogy ilyen eszközökkel dolgozzék magyar a magyar ellen. Az ország érdekének rendeljük alá pillanatnyi sérelmeinket is. ”20 Nagyatádi Szabó beszédét itt is többször megzavarták. így valóságos párbeszéd alakult ki a szónok és a hallgatóság között. Amikor arról szólt, hogy pártjával miért csatlakozott Behlenhez, a Világ szerint ezt kiabálták neki: „A búzáról beszéljen, nem lehet megfizetni a kenyeret. ” Azt is megkérdezték tőle: „Mi van Esküdt Lajossal?” Amikor a munkásságról beszélt, akkor azt kiabálták: „Maga nem érti a munkáskérdést!” Közben a rendőrség kezdte eltávolítani a zajongókat. Amikor a királykérdésről akart beszélni, akkor pedig a legitimisták kezdték a királyt éltetni.21 A nagygyűlés után Debrecen Egységes Pártjának vezetői ebéden látták vendégül a miniszterelnököt és kíséretét. Az itt elmondott pohárköszöntőjében Bethlen már durván kritizálta a liberális-demokrata és a szociáldemokrata ellenzéket. Olyan kutyáknak nevezte őket, akik „az emberiséget boldogító eszméktől telítve azokat megemészteni nem tudták. Ezek egy ideig betegek voltak, de most kezdenek meggyógyulni és előbújnak rejtekhelyeikről. Megint megzavarják a magyar belpolitikának életét. ” Velük szemben kijelentette: „ Mi is a haladást akarjuk és ennek az országnak az előmenetelét. Mi sem vagyunk retrográdak, de ezt az országot a kísérleti nyúl szerepében látni nem akarjuk. A haladást igenis abban látjuk, hogy erkölcsileg és anyagilag haladjunk, mert ez az igazi haladás... ” Arra kérte a debrecenieket, hogy figyelmeztessék a városban a liberális-demokrata ellenzéket, hogy az „ ő idejük lejárt egyszersmindenkorra, ” mert „ ebben az országban rendet akarunk, haladást akarunk, ” amit azonban „becsületes szabadsággal együtt képzelünk el. ” Bethlen hangsúlyozta: „ez az ország nem bír el újabb kísérletezést. Össze kellfognunk mindnyájunknak és igenis a haladás, a szabadság útján kell mennünk, de a becsületes és megfontolt szabadság és haladás útján.” Bethlen tehát az októberi forradalomban szerepet játszott debreceni ellenzéki politikusokkal szemben, akik most is széleskörű polgári demokráciát követeltek, ismét a fontolva haladást állította szembe. Nagyatádi Szabó itt elmondott pohárköszöntőjében egyrészt joggal kritizálta Andrássyék második királypuccsot eredményező és a királykérdést a választási kampány központjába helyező politikáját. Azt a nemzet ellen való bűnnek minősítette. Másrészt az ő politikájukkal magyarázta a Bethlennel való összefogását, „ akinek nem derogált született gróf létére az, hogy kezet fogjon velem, egyszerű kisgazda, vagy mondjuk paraszt létemre, együttműködjön. ” Azt hangoztatta, hogy a miniszterelnök zászlaja alatt a „ magyar gazdatársadalomnak, a magyar középosztálynak, az intelligenciának ősereje tömörült, és ez erősebb a királyi hatalomnál. ”22 Hajdúszoboszlón A miniszterelnök és kísérete 3 óra 30 perckor már Hajdúszoboszlóra érkezett, ahol Dánér Béla fajvédő politikus mellett tartottak beszédeket. Az üdvözlésekre válaszolva Bethlen itt is az öszszefogás fontosságát emelte ki: „Csonka-Magyarországot a bajokból és veszedelmekből csak öszszefogással lehet kivezetni. ... Ezért fogtam én össze nagyatádi Szabó Istvánnal, és ezért alapítottuk meg az egységes pártot, mert éreztük, hogy egységben van az erő és anélkül a nemzetet megmenteni nem fogjuk sohasem. Egységre van szükségünk, ha győzni akarunk! Tegyünk félre minden személyes ellentétet és sorakozzunk egy zászló alá, mert így teljesítjük kötelességünket a haza iránt. ” 20 Szózat V. 9. 1922. 3. 21 Világ \. 9.1922.2. 22 Szózat V. 9. 1922. 6. 311