Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 56. (Nyíregyháza, 2014)
Néprajz - Bodnár Zsuzsanna: "Fűben, fában, hitben orvosság." Régi gyógymódok a parasztságnál - időszaki kiállítás a Sóstói Múzeumfaluban
.Fűben, fában, hitben orvosság' az angolkóros gyereket mondták ebagosnak. Az angolkóros gyereket olyan fürdővízben fürösztik, melybe keresetlen döglött kutyafejet, fehér paszulyt, sárga paszulyt, borsót, búzát, árpát, kukoricát tesznek, s úgy forralják fel. Igen félelmetes gyermekbetegségnek számított a fogfrász, a szamárköhögés és a kelevény. A fogfrászban szenvedő gyerek foga nehezen bújt ki, ínye „megveresedett” (begyulladt). Szinte önkívületi állapotba került, mintha meg akarna halni. Ilyenkor a gyerek ínyét pálinkával, rézelejével, sósborszesszel dörzsölték. Luby Margit a következőket írja: „ Ha nehezen jön a gyerek foga, kócsot (kulcsot) rágatnak vele. Amilyen könnyen nyitja a kulcs a zárt, olyan könnyen jöjjön ki a foga. A szegényebbje a fogzás megkönnyítésére kócot rágat a gyerekkel. nehogy fogfrászt kapjon. " (Luby 2002. 158.) Az újszülött gyermekbe a bába keménymagos teát rendelt, kevés hagymát is főztek bele, merthogy az jobban hajtja a szelet. Ezt kapta a gyerek addig, míg az anyjának meg nem jött a teje. Az álmatlan pulyának a néphit szerint éretlen mákfejet kell főzni, s annak a főzetét itatni. Télen a mozsárban tört mákból főzött tea ugyanazt a célt szolgálta. Ezek a gyerekek álmos, mafla képű csenevészek lettek, hiszen életük első esztendejét állandó mérgezésben töltötték. A sivíkolós gyereknek mákot, illetőleg mákhajat előbb megtörve, aztán megfőzve adták cuclinak. Nem alszik el a gyerek, ha naplemente után öntik ki a fürdővizét. Nyugtalan lesz akkor is, ha pelenkáját, ruháját be nem szedik a kötélről. Ha kiveszik a kicsit a bölcsőből, a mángorlósulykot kell a helyére tenni, hogy az álmát el ne vigye, aki felvette. Az örökösen rívó, sivatag gyereket úgy teszik csendessé, hogy a mángorlósulykot megfürösztik, és annak a levében fürdetik meg a nyűgölődő kisdedet. Ha a kisgyerek álmában mosolyog: angyalokkal álmodik. A hiedelem szerint „ nem jó a gyerek fejéhez állni, mert a gyerek kancsal lesz ”. A kisgyereknek - ha idegen helyre viszik - tojást adnak először ajándékba, a tojás gömbölyű végével megkerekítik az arcát, s ezt mondják: „olyan kerek, olyan fehér, olyan puha legyen a képe, mint ez a tojás. ” Aztán a tojást kikőttetik, és a kikelt csirke árából veszik az első gúnyát (Kiss 1981.251.). Ratkó Lujza néprajzkutató gyűjtése az analógiás gyógymódról: „Sovány gyerek megfőzése ” (monda): Van egy fiam, aki itt lakik most, az meg így nézett ki pici korában, mint az ujjam. Még meg is főztem! Hát ügyi, ezelőtt aszonták, hogy meg kell főzni, ha sovány a gyerek, meg kel főzni, húsra főzni! Egy megy körül-körül a házon, oszt mikor oda ér az ablakhoz, oszt akkor mondja, hogy: „mit főz, szomszédasszony?” Mondom: „csontra húst!” Az uram ment akkor körül a házon, és beszólt: mit főz komámasszony? Mondom: csontra húst! Hogy a spórra tettem, oszt a gyermeket 3. kép Az ebagos gyerek fürdetése. A teknő négy sarkán négy púp hamut x-esen kell a gyerek felett összecsapni. (Luby Géza felvétele) Fig.3 Bathing of a sick-looking child. On the four comers of the wash tub four lumps of ash should be slapped in X shape above the child (photo by Géza Luby) 243
