Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 56. (Nyíregyháza, 2014)
Néprajz - Bodnár Zsuzsanna: "Fűben, fában, hitben orvosság." Régi gyógymódok a parasztságnál - időszaki kiállítás a Sóstói Múzeumfaluban
.Fűben, fában, hitben orvosság' A bábaasszony a régiek hiedelme szerint gyógyítani és rontani egyaránt tudott, öt hívták a halálos beteghez, és ő segített a szülésnél. Gyakran másfajta betegségek orvoslásával is foglalkozott (Hoppál—Törő 1975. 28.). A szülésnél a bábának csak az anya vagy az anyós segíthetett, az apróbb, nagyobb gyermekeket, s a férfiakat távol tartották a háztól. Az újszülött világra segítése után a bába elvágta a köldökzsinórt, majd a mássával (méhlepény) többször megsimította a szülő nő arcát. Úgy tartották, hogy ettől elmúlnak a terhesség alatt keletkezett májfoltok. Mindenütt fontosnak tartották, hogy a bába megkennye, masszírozással „helyre” tegye a méhét, hogy ne maradjon nagy a szülőasszony hasa (Bodnár 2011.5.). A köldökzsinórhoz sokféle hiedelem fűződött. Az emberi élet tulajdonképpen ennek elszakadásával kezdődik, ezért a néphitben fontos szerepet tulajdonítanak neki. A szülés után a bábaasszonyok csomókat kötöttek (ez egy mágikus jelképes cselekvés) az újszülött köldökzsinórjára, majd néhány cmrel a testtől elkötötték. Az elkötött rész néhány nap alatt leszáradt, és ezt eltették a mestergerendára. Amikor a gyerek hétéves lett, elővették, hogy bogozza ki. A csomó kioldása (az analógia elve alapján) az élet feladatainak megoldását szimbolizálja. Miután az anyát rendbe tette a bába, az újszülöttet füröszti, amihez háziszappant használ. Vigyázni kell, nehogy a szemébe menjen a szappan. Ha nem jól mossa meg a nyakánál és a hajlatoknál: kipállik. Hogy elmulasszák, púderrel kenik be. Régen avas szalonnával kenték meg fűrösztés után a hajlatokat. Púder helyett lisztet pirítottak vagy katlan szájáról leégett földet használtak megtörve és fátyolszitán megszitálva. Ugyanebből a célból összegyűjtötték a fából hullott szúport. Féderveiszot is használtak (Kiss 1981.243.). Az 1890-es évek óta a gyógyszertárban vett púderrel, hintőporral kenik be a mondott részeket. A picit esővízben fürösztik. Kútvíz nem jó erre a célra, mert megrepedezik a kis arca, a feje meg ótvaros lesz. Fürösztéskor a gyerek szájába vizet cseppentenek. Száját tiszta vizes ruhával kimossák, hogy szájgombás ne legyen. A fürdővízbe juhszalagot is szoktak tenni, mely bélmenésről igen hasznos. Fürdetés után pólyapárnába tették a csecsemőt, madzaggal körbekötötték. A szoros végigpólyázásról nem mondtak le, úgy gondolták, hogy így egészségesebben fejlődnek a gyermek csontjai, s nem karmolja össze magát. Ugyancsak általános népszokás, hogy a rontás ellen piros szalagot, fonalat kötöttek az újszülött karjára, illetve a bölcsőre (Bodnár 2011.7.). (Ezt a látogatóknak is megmutattuk a kiállításban.) A néphit különösen nagy jelentőséget tulajdonított az első fürdőnek. A fürdővízbe pénzdarabot dobtak, hogy a gyermek gazdagságát biztosítsák. A pünkösdirózsa szirmát az újszülött 2. kép A csecsemő és az újszülött élet népi orvoslásának bemutatása a kiállításban (Bodnár Zsuzsanna felvétele) Fig.2 Display of folk medicine connected with infant and neonate life (photo by Zsuzsanna Bodnár) 241
