Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 56. (Nyíregyháza, 2014)
Régészet - Pásztor Adrien: Tiszavasvári-Kashalom-dűlő avar kori sírjainak gyöngyleleteiről
Pásztor Adrien A kék, kisebb átmérőjű, hosszabb hengereses monokróm gyöngyök jól ismertek az antik (Alekszejeva 1975. Tab. 18.), a késő római vagy késő antik gyöngysorok4 mellett a korai Merovingkori (például Kazansky—Périn 2009. Fig. 13: 3.) vagy a gepida ( például Nagy 2005. 103. Taf. 76: 1.) és langobard5 nyakláncokon. Az avar korban többnyire olyan füzérek alkotóelemei, amelyeket zömében római, illetve késő antik hagyományú gyöngytípusokból állítottak össze. A kora6 és késő7 avar kori nyakláncok ritkábban megjelenő gyöngyfajtája, amely keltező érték nélküli kísérőgyöngy, önálló gyöngysort nem fűztek belőle. A 34. sír nyújtott bikónikus zöld opak üveggyöngyének fehér, sárga, szürke, kék, vörös és barna kisebb variánsai az avar nyakláncok általánosabban elterjedt, jellegzetes alkotóelemei. Karakteres változataik a VI. század második fele - VII. századi nyugati germán, frank, alemann, bajor és ritkán az észak itáliai langobard füzéreken található zömök testű, hordószerű monokróm és folyatott rátétdíszes, bikónikus üveggyöngyökkel mutatnak közelebbi formai rokonságot. Az avar kori gyöngyviseletbe észak-itáliai, illetve nyugati germán területekről juthatott el (Kovrig 1960. 163., Kovrig 1963. 112.). A nyújtott formájú, zöld opak bikónikus gyöngy antik és germán füzéreken is megtalálható legjobb párhuzamait többnyire borostyánból csiszolták.8 Legelterjedtebb változatai kék, fényáteresztő üvegből megformált, hosszú életű gyöngytípusok, amelyek római kori (Préda 1980.), gepida, alemann (Siegmund 1998. Taf. 1,47, 5.) nyakláncokon fordulnak elő. Pontos formai párhuzamaik langobard9 és avar kori gyöngysorokon is felbukkantak.10 11 A kis számú, különböző formájú, kékes és zöldes árnyalatú egyszínű kúposak és bikónikusak előzményeit a római és késő antik,11 illetve az V. századi germán üveggyöngysorok között találhatjuk meg. Néhány példányuk az észak-itáliai langobard12 és az avar kori gyöngysorok között is megfigyelhető.13 A szarmata14 és langobard (Nagy 2012. 16. kép) gyöngysorokon a vörös, vörösesbarna hosszú hengeres, illetve hordó formájú és a fehér hordó formájú gyöngyök gyakrabban felbukkanó példányok,15 amelyek az avar kori nyakláncokon viszont jóval ritkábban találhatók meg. 4 Például Singidunum III. 8. és 2. sír V. század utolsó negyede és VI. század első felére keltezhető füzérein megtalálhatók, nyújtott bikónikus és lecsapott sarkú hasábos borostyángyöngyök társaságában (IvaniSevic-Kazanski-Mastykova 2006. Fig. 76: 1-2.). 5 Például Stare 1980. 110. Taf. 42: 3., Taf. 88: 3., Taf. 102: l.,Taf. 105: 11., Taf. 108: 10. 6 Például Keszthely-Fenékpuszta, Horreum 8. sír (Müller 1996. 269. Kat. 5.116., Szekszárd-Bogyiszlói út 314. sír (Pásztor 2001. 144., 153. 6. kép. Pásztor 2010. Farbtaf. XI: 2.), Horreum 6. sír (Vida 2011. Taf. 3^1), Kölked-Feketekapu A 277., 279. sír (Kiss 1996. Taf. 60: 1., Taf. 61: 14.). 7 Például Lesencetomaj-Piroskereszt 71. sír (Müller 1992. Taf. 10.), Dunapentele/Dunaújváros 3. sír (Garam 1991.9. Taf. 4.); Nővé Zámky 27. sír (Cilinska 1976. 14. Taf. XXI. 5.). 8 Alekszejeva 1975. Tab. 18., Magyarcsanád-Bökény 11., 14. és 31. sír (Nagy 2005. Taf. 21-22., Taf. 24., Taf. 76: 1.). 9 Szólád 17. és 26. sír (Zulauf 2012. XXI. t. 2., 22., XXV. t. 14.). 10 Például Zamárdi 272. sír (Bárdos-Garam 2009. Taf. 33: 8.). 11 Például Callatis (Préda 1980. M. 319., M. 331., M. 350.) 12 Például Voltago 58. sír (I Longobardi 1990. 452., 454., Kat. X. 138.) 13 Szekszárd-Bogyiszlói út 314. sír (Pásztor 2001. 153. 5. kép). Székkutas 120., 523., 163. sír (Pásztor 2003. 368. 4. kép 25-25.2.). 14 A Péceli úti császár kori szarmata-germán lakosságú népesség temetőjéből ismert monokróm gyöngyök között is említhetők (Nagy 2014. 2. t. 37. és 193. sír gyöngyei). 15 Szentendre 10. sír (Zulauf 2012. VII. t. 3., 5., 7., 9.), Szólád 9. sír (Zulauf 2012. XXI. t. 20.), Vörs 8. sír (Zulauf 2012. XXVII. t. 5., 10.). 222
