Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 56. (Nyíregyháza, 2014)
Régészet - Pásztor Adrien: Tiszavasvári-Kashalom-dűlő avar kori sírjainak gyöngyleleteiről
Tiszavasvári-Kashalom-díílő avar kori sírjainak gyöngyleleteiről A 34. sír gyöngysorának további jellegzetes alkotóelemei a sötétkék, illetve sötét vörösesbarna, lecsiszolt sarkú hasábos formájú üveggyöngyök, amelyek igen hosszú életű változatok. Viseleti divatjuk a II. századtól a X. századig többször felvirágzott.16 A különböző karneolból csiszolt gyöngyszemek (főleg a lecsiszolt sarkú hasábosak és a gömbösek) az egész avar kori gyöngyviselet díszeiként megfigyelhetők. Kedveltségük többször felvirágzott. A nyújtott hatszög átmetszetű, téglalap alakú karneolgyöngyök gepida17 és langobard,18 illetve Meroving-kori alemann, bajor temetők gyöngyleletei között is látható (Cilinska 1975. 87., Коен 1990. 118., Abb. 94. Gr. 18:4., 19: 14., 20: 38., 21: 35.). Egyes kutatók véleménye szerint a lecsiszolt sarkú hasábos gyöngyök megjelenése az avar leletekben a VII. század második felének beköszöntét jelzik (Kovrig 1963. 143.). Ez a forma drágakőből (karneol) a VII. század közepétől ismét megtalálható, majd a VII. század utolsó harmadában többnyire sötétkék, kék üvegpéldányok váltják fel (Garam 1992. 152.). A legkorábbi avar kori emlékanyaghoz köthető lecsapott sarkú hasábos karneolok például a Keszthely-Fenékpuszta, Déli erődfal 1963/18. (Müller 1999. 156., 172. 3. kép 18, 3.) vagy a Keszthely-Horreum 6., 9. és 30. sírban (Barkóczi 1968. 279-281., 286., Pl. LVII: 8., LX., LXVII: 11.), a legkésőbbiek pedig az avar kor végi sírokban (például Nagy 2003. 45., 178., 105. kép 3., Pásztor 2003. 342.) bukkannak fel. A nyaklánc monokróm gyöngyei között egyetlen köles méretű sárga üveggyöngy képviselte azt a gyöngytípust, amely általánosan elterjedt az avar korban és uralkodóvá vált a késői időszakban sárga és sötét (barna, fekete) színárnyalatban, több formavariánsban, rosszabb minőségben.19 Ezek leginkább a VII. század közepe - utolsó harmadáig voltak divatban a gyöngyfüzérekben. Az avar kori sárga, barna és fekete köles gyöngyök túlsúlyát a kutatás a VII. század második fele - utolsó harmada időszakára keltezi (Kovrig 1963. 143., Cilinska 1975. 86., Szabó 1975. 270., Kiss-So- MOGYi 1984. 144., Pásztor 2003. 346.). A tiszavasvári 34. sír monokróm gyöngyökből összeállított nyaklánca az avar kori gyöngydivat sajátos és ritkábban előforduló ékszere. A gyöngysort különböző formájú és színű monokróm gyöngyökből állították össze, amelyekből az avar korban elvétve vagy egyáltalán nem fűztek fel önálló gyöngysort. E gyöngyékszerek gyakran olyan környezetben fordultak elő, ahol a sírokban talált egyes viseleti tárgyak romanizált vagy késő antik, illetve kora bizánci hatás hordozói. Irodalom Alekszejeva 1975. E.M. Алексеева: Античные бусы Северного Причерноморья. САИ Г1-12. 1975. Bárdos-Garam 2009. Edit Bárdos - Éva Garam: Das awarenzeitliche Gräberfeld in Zamárdi-Rétifoldek. Teil 1. MAA 9. 2009. Barkóczi 1968. László Barkóczi: A 6th Century Cemetery from Keszthely-Fenékpuszta. ArchHung 20. 1968.275-311. 16 Cilinska 1975. 87., Cilinska 1976. 158-159. A szarmata gyöngyviseletben a négyszög átmetszetű lecsapott sarkúak kisebb példányokat a II. századtól az V. századig viselték, a nagyobb méretű, fehér, vörös, zöld, lila és fekete, téglalap átmetszetű hasábosak a III. századtól és a IV. századig jellemzőek (Vaday 1989. 103.). 17 Például Szentes-Nagy hegy 13. sír (Csallány 1961. Taf. XXV: 9.)., Kiszombor 118., 279., 350. sír (Csallány 1961. Taf. CXXVI1: 19., Taf. CXXXV1: 10-11., Taf. CXXIV: 13.). 18 Például Vörs 8. sír (Sági 1964. XXV. 1. 7.). 19 Az egytagú köles méretűek általános típusai a lapított gömb, gyűrű, henger, korong és kúp, csonkakúp forma. 223
