Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 56. (Nyíregyháza, 2014)
Régészet - Lőrinczy Gábor - Rácz Zsófia: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye avar sírleletei II. Tiszavasvári-Kashalom-dűlő kora avar kori temetkezései
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye avar sírleletei Hasonlóan kevés adat áll rendelkezésünkre az állatmaradványok sírbeli helyzetéről. A li szavas vári -Koldusdombon feltárt temetkezésekben előforduló juh-, marha- és lócsontok helyzetére 6 esetben nincs adat, öt temetkezésnél az emberi váz felett, a sír felső rétegéből kerültek elő az állatcsontok. A 24. sírban a juh maradványai a sír délnyugati végében, a gyermek lábcsontjai előtt feküdtek. A kis esetszám alapján az állatcsontok helyzetére vonatkozóan kevés megfigyelést tehettünk. Az esetek többségében az állatmellékleteket az elhunyt — és minden bizonnyal a koporsó — fölé helyezték. A részleges lótemetkezés A 34. sír északnyugati fele - a medencecsontoktól a lábcsontokig terjedő területen - egy ló részleges maradványát tartalmazta. A koponya orral délkeletre feküdt, a lábcsontokat a sír alsó felébe egymással nagyjából párhuzamosan és egymás mögé fektették, a lókoponya a bal oldalára, a bal mellső lábcsont fölé került. A régió kora avar kori temetkezéseiben részlegesen eltemetett ló maradványa a kashalmi 34. síron kívül a Tiszavasvári-koldusdombi temető 6 sírjából, a Tiszavasvári-Eszenyi telken és a Nyíregyháza-Moszkva utcában feltárt sírból került elő. Ezek közül egyedül a Tiszavasvári-koldusdombi 24. sírról (Lőrinczy 1983., Istvánovits-Lőrinczy 1986. 184.) készült sírrajz és fotó, az Eszenyi telken előkerült sírról vázlatrajz. A többi sír lótemetkezéséről nem áll rendelkezésünkre részletes leírás, rajzos vagy fotós dokumentáció. A Nyíregyháza-Moszkva utcai sírból a nagyrészt kidobált emberi váz lábfeje előtt kerültek elő a lókoponya töredékei (Lőrinczy 2001. 191.). Tiszavasvári-Eszenyi telken a lócsontok az emberi váz bal oldalán feküdtek.73 A lókoponya, a mellső, valamint a hátsó lábcsontok egymástól való távolsága és a lábak párhuzamos elrendezése alapján feltehető, hogy ebben az esetben a lóbőr kiterítve került a sírba, a sírgödrön belüli helyzete pedig egyedülálló a régióban, a temetkezés padmalyos formáját valószínűsíti. A Tiszavasvári-Koldusdombon feltárt lótemetkezések többségéről csak azt jegyezték fel, hogy az emberi váz felett, a sír felső rétegéből került elő. A 18. sírban az emberi koponya bal oldala mellett, orral keletre feküdt a lókoponya, a ló lábcsontjai az emberi váz lábcsontjai felett voltak. A 24. sírban a lókoponya a sír keleti sarkában, orral északra feküdt, míg a négy lólábcsont a sír két hosszoldala mentén helyezkedett el (a bal mellső és a két hátsó patákkal északkeleti, míg a jobb mellső délnyugati irányban). A lókoponya és a lábcsontok sírbeli helye kitömött állapotra utal. Kiterjesztve vizsgálódásunkat, a Tiszántúlnak a Körösöktől északra eső területén csupán két dokumentált részleges lótemetkezés áll rendelkezésünkre.74 Az Ártánd F. 142/1 határkőnél feltárt sírban a három részleges ló lábcsontjai - hasonlóan a kashalmi 34. sírban előkerült lólábcsontokhoz- a sír alsó, láb felőli felében feküdtek (Mesterházy 1987. 219-220.). A két lókoponya feltehetően a sírnak a homokbányászással megsemmisített, a medencétől felfelé eső részében helyezkedett el.75 Eredeti helyzetben csak a legalsó lókoponya állkapcsa feküdt a bal oldalán, a mellső lábcsontok előtt. 73 A ló koponyáját a sír keleti végében, az emberi koponya bal oldalán találták meg, a mellső két lábcsont egymás mellett párhuzamosan, patákkal keleti irányban, a férfi bal combfeje mellett, a hátsó két lábcsont egymás mellett párhuzamosan, patákkal északkeletre a bal lábfejcsontok előtt és mellett, a sír délnyugati sarkában feküdt. 74 Ártánd-Platthy birtokon pata és koponyacsontok kerültek elő (Cséplő 1896. 412.). 75 Mesterházy Károly csak egy, a munkások által megtalált zablás lókoponyáról ír, a másik kettő helyzetét nem említi (Mesterházy 1987. 219.). 173
