Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 56. (Nyíregyháza, 2014)
Régészet - Lőrinczy Gábor - Rácz Zsófia: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye avar sírleletei II. Tiszavasvári-Kashalom-dűlő kora avar kori temetkezései
Lorinczy Gábor — Rácz Zsófia Az általunk tárgyalt sírok egységesen sekélyek. Ezt nem magyarázza a területen végzett gépi humuszolás, hiszen a gépek maximum 60 cm vastag réteget távolítottak el a nyesés előtt. Ezek alapján a sírok mélysége a mai felszínhez viszonyítva 65-105 cm között volt. A gödrök szélessége (50-78 cm között) és hosszúsága (175-210 cm között) átlagosnak tekinthető; a 18a. és az 1045. sír hosszúsága, illetve a 33. és a 34. sír szélessége a legnagyobb érték. Ha a sírok hosszúságának és szélességének arányát (Istvánovits 1991.35.) vizsgáljuk (2,3-3,6), azt tapasztaljuk, hogy nincs markáns különbség a kisszámú sír adatai között. Ebben az esetben a legkisebb érték - ahogy az a testméret alapján várható - a 33. és 34. (gyereksírok), a legnagyobb pedig a 15. és 18a. sírnál (férfiak) figyelhető meg. A tiszavasvári sírok méreteinek és közvetve a benne eltemetett halott társadalmi szerepének egy méretadattal történő, szemléletes jellemzésére ebben az esetben legalkalmasabbnak a térfogatszámítás tűnik (Daim 1987. 71-76., Tomka 2003. 13., Lörinczy-Straub 2005a. 139., Tomka 2005. 161.). A hat sír térfogata 0,053-0,952 m3 között változik, átlaguk 0,27 m3. Közülük a 34. sír lényegesen meghaladja (0,952 m3) a többi temetkezés méretadatait, térfogata a sírok átlagának három és félszerese, és a méretben következő 15. és 1045. sír térfogatának (0,135-0,139 m3) a hatszorosa. A 34. sír térfogatát az elhunyt életkora (12-14 év) és magassága nem, viszont a koporsó és a mellékletként sírba helyezett részleges juh és ló, valamint ez utóbbi szerszámzatának térfogatigénye befolyásolta. Ez egyben jelzi a sír készítése során végzett munka mennyiségének különbségét a többi temetkezéshez viszonyítva, és utal az elhunytnak és családjának a közösségben elfoglalt kiemelkedő szociális helyzetére. A részleges állattemetkezések A tiszántúli kora avar kori temetkezések döntő többségére a K-Ny-i, illetve az ÉK-DNy-i tájolás mellett a részleges állatmellékletek nagy száma jellemző. Az itt bemutatott hat temetkezés közül a 33. és 34. sír tartalmazott részleges állatmellékleteket, azaz az állatkoponya mellett a radius és tibia distális végén kettévágott hosszúcsontok kerültek elő a sírokból. A 33. sírban az emberi lábszárcsontok felett 5 centiméterrel feküdtek a juh csontjai, a 34. sírban szintén az emberi lábszárcsontok felett került elő a juh maradványa, és fölöttük helyezkedtek el a sír északnyugati felében a medencecsontoktól a lábcsontokig terjedő területen egy ló részleges maradványai.72 Mindhárom állat bőrét összehajtogatva, a lábcsontokat elrendezve fektették le úgy, hogy utoljára az állatkoponyát helyezték a sírba, a 33. sírnál orral északi, míg a 34. sírban mindkét koponyát orral délkeleti irányban. A régió kora avar kori temetkezéseiben a Tiszántúl más tájain megfigyelteknél (Lörinczy- Straub 2005a. 140.) valamivel ritkább a részlegesen eltemetett állatmelléklet, csupán négy temető 17 sírjából került elő. Juhot és marhát helyeztek az itt bemutatott sírokon kívül a koldusdombi temető 24 sírjából 12-be (a részleges lótemetkezéssel a következő részben foglalkozunk). Arra, hogy ezekben a sírokban részleges állattemetkezés, azon belül az állatok megnyúzása szerinti csonkolt változat fordult elő, csak a sírleírások alábbi mondatai utalnak ,, A sír felső rétegében állatkoponya és hasogatott állatcsontok kerültek elő. ” (Csallány 1960. 51-59.) Ezen kívül a múzeumi gyűjteménybejutott koldusdombi sírok kisszámú állatcsontmaradványa között megtalálhatóak a radius és a tibia kettévágott töredékei. 72 Kérdés, mi a magyarázata annak a látszólagos ellentmondásnak, ami a 34. sír nemesfémekben kiemelkedő gazdagsága és a sírba temetett állatok kis száma, valamint a másik négy temetkezés állatmelléklet nélkülisége jelent, hiszen a Tiszántúl déli feléről - de a koldusdombi temető sírjaiból is - nagy számban ismerünk állatmellékleteket. 172
