Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 56. (Nyíregyháza, 2014)
Régészet - Lőrinczy Gábor - Rácz Zsófia: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye avar sírleletei II. Tiszavasvári-Kashalom-dűlő kora avar kori temetkezései
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye avar sírleletei hajlított végű bronzpánt44 (Balogh 2004. 265. 10. kép 14-15.). (Ez utóbbiak valószínűleg nem szíjvégek voltak, mert azokból több - szokványos, U alakú - is volt a sírban). Egyszerű, meghajlított fémpántból készült, egy vagy két szegeccsel felerősített szíjvégekre (ugyan elég kis számban) akad példa VII. századi avar lelőhelyekről. A Tiszalök-kövestelki 270. sírban lelt bordázott, egy-, illetve kétszegecses szíjszorítók45 a szablya szerelékéhez (Aranyak 1997. 94. 79. kép 3.) vagy talán a veretes övhöz tartozhattak. Hasonlókat ismerünk - szintén bordázott vagy két szélükön bordázott pánttal díszített bronzlemezből, keskenyebb, pántszerű vagy szélesebb, lemezszerű kialakítással - a tiszafüredi és a jászapáti temető több sírjából. Ezeket biztosan szíj végnek lehet meghatározni (Garam 1995. 214. 91. kép 17-20., 96. kép 15-16.; Madaras 1994. 81. 126. Taf. XLI1: 5-6.). A bordás „pánt-szíjvégek” már a közép avar kor második felére jellemzőek.46 Ezeknél a tiszavasvári sima lemezből hajlított példányok korábbiak, valószínűleg a típus (Garam Évánál „gerippte Riemenzunge mit Tülle”) előfutárainak tekinthetők. E pántok funkciója bizonytalan. Lehetséges, hogy más szíjvégekhez hasonlóan ezeket egyszerűen ráhúzták és rászegecselték az öv fő- és mellékszíjainak végére, de a „szíjszorító-szerű” kialakítás alapján az is elképzelhető, hogy a körbehajlított fémszalagok segítségével további anyagot (például sallangot) erősítettek a bőrövhöz vagy esetenként más bőrszíjhoz (például lószerszámhoz, a fent említett Tiszavasvári-Eszenyi-telki sír példája alapján). Az öv kronológiai helyzetéről összességében megállapíthatjuk, hogy a pajzs és pálmalevél alakú veretek a VII. század második negyedére keltezhető díszítményekkel mutatnak rokonságot, ugyanakkor a lemezből hajlított bordás pántok inkább a VII. század második felének jellegzetességei. Ez alapján a garnitúra VII. század közepi keltezése valószínűsíthető. Lábbeli(?)veretek Két darab 1 cm átmérőjű, peremes, préselt ezüstveret került elő a bal bokánál (VI. tábla 15-16.). A veretek elhelyezkedése alapján gondolhatunk arra, hogy lábbeli díszeiről van szó. A kashalmiakkal megegyező formájú és méretű veretek általánosan elterjedtek a kora avar korban (Kovric; 1963. 105.) mint a sok mellékszíjas övék egyszerű díszítményei: például Deszk G. temető 8. sír (Csallány 1939. 127. IV. tábla 8-13.), Kiszombor O. temető 2. sír (Csallány 1939. 126. IV. tábla 22-23., 26-27.). Ismerünk ilyen méretű kerek ólomkorongot a kunszentmártoni ötvössírból. Ez kis, peremes veret ólombetétje lehetett (RAcz 2014. 176. Nr. 52). Két hasonló préselőtövet említhetünk Fönlakról (RÁcz 2014. 156. Nr. 37-38.). Legutóbb Balogh Csilla (Balogh 2004. 242.), majd Tomka Péter (Tomka 2005. 168-169.) foglalkozott részletesebben az egyszerű verettípussal. Míg Balogh Csilla a veretek készítésének javát a VII. század 2. harmadára (Balogh 2004. 243.), addig Tomka Péter - egyetértve a kutatók többségével - inkább a század első évtizedeire (Tomka 2005. 169.) keltezte.47 A kashalmi bizánci solidusok alapján a két álláspontot közelíteni lehet annyiban, hogy ezek a veretek a VII. század második negyedében biztosan használatban voltak és sírba kerültek. 44 H. 1,4 cm, sz. 1,6 cm, belső sz. 0,6 cm. 45 A kétszegecses példány h. 2,3 cm, sz. 0,8 cm; az egyszegecses h. 1,6 cm, sz. 0,7 cm. 46 A tiszafüredi bordázott pánt-szíj végeket Garam Éva a temető időrendjének 3. fázisába, a VII—Vili. század fordulójára, a Vili. század elejére keltezte (Garam 1995. 214., 218.). 47 Ezeknek a kisméretű öntött vagy préselt, lapos vagy félgömbös, sima vagy díszített véreteknek a részletes vizsgálata még várat magára (Tomka 2005. 168.), de eddigi ismereteink arról győztek meg bennünket, hogy ezek a Tomka Péter által pszeudoveretként, díszszegecsként vagy veretimitációként említett (Tomka 2005. 168.) díszítmények valódi kora avar kori veretek. 161
