Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 56. (Nyíregyháza, 2014)
Régészet - Lőrinczy Gábor - Rácz Zsófia: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye avar sírleletei II. Tiszavasvári-Kashalom-dűlő kora avar kori temetkezései
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye avar sírleletei vonatkozóan kevés a részletes, pontos megfigyelés, dokumentálás, előkerülési helyükről, helyzetükről csak általánosságban írnak. A tiszavasvári solidusokon kívül 12 olyan érméről tudunk, amelyek átfúrva kerültek földbe. A többségük szórvány, bár két érmén kívül - MNM 1881/2; MNM 1987/1 - lelőhelyük ismert: Васка Palanka, Csárdaszál lás-Baráthalom(?), Dorozsma (Szeged- Kiskundorozsma), Hódmezővásárhely (1881), Nyíregyháza-Városi kertészet 1936/3. sír, Sinpetru German, Szegvár-Oromdűlő 855. sír, Szekszárd-Tószegi-dűlő 612. sír, Szendrő, Tác-Gorsium 7. sír. A nyíregyházi érmét két diagonális pontján fúrták át, a szórvány hódmezővásárhelyi példányt két helyen. Egy helyen átfúrt solidus három leány, valamint egy-egy fiú és férfi sírjából ismert, míg a két helyen átfúrt nyíregyházi példány férfi sírjából került elő.36 Az egy-egy II. Tiberius (100%),37II. Justinus (10%), Focas (10%) és Heraclius (11%) érme mellett két Mauricius Tiberius (16%) és 7 db Heraclius és Heraclius Constantinus érme - az ismert pénzek több mint 6%-a - átlyukasztott. Bár legnagyobb számban Heraclius és Heraclius Constantinus pénzei vannak átfúrva, az ismert érmék számához képest mégis ezek kerültek elő a legkisebb arányban. Az átfúrt érmék között egyaránt van tremissis, könnyű solidus, solidus, annak arany és aranyozott utánzata, valamint follis. A kisszámú átfúrt érme sírbeli helyzetéről a következőket tudjuk: Tiszavasvári-Kashalom-dülő 34. sír: Az egyik érme (VI. tábla 11.) a jobb oldalára fordult állkapocs jobb szára előtt, a sír alján, ezüstgyöngyök között, lyukkal az állkapocsszár irányában feküdt. A koronánál hiányos érme (VI. tábla 12.) előlappal felfelé a sír alján, az állkapocs két szára között, a bal szára előtt, a nyaki csigolyák jobb oldala mellett, lyukas szélével a kimozdult koponya felé, szintén ezüstgyöngyök mellett - feltehetőleg eredetileg azok közé fűzve - helyezkedett el. Nyíregyháza-Városi kertészet 1936/3. sír: Az érme előkerülési helye bizonytalan. Kiss Lajos ezt írja: „A leomlott földdel leesett a csontváz állkapcsának bal fele, a nyak mellől aranyérem... ”38 Sinpetru German: A homokbányászással megtalált és felforgatott sír leleteit és a rájuk vonatkozó bizonytalan adatokat utólag gyűjtötték be. A találók emlékezete szerint az érme a bal kulcscsont belső végénél került elő (Dörner 1960. 423 424. Fig. 2.). Szegvár-Oromdűlő 855. sír: Juvenilis korú (15-16 éves) (fiú)gyermek rossz megtartású nyakcsigolyáján, az állkapocs csúcsa alatt, előlappal felfelé, lyukkal a bal váll irányában feküdt Heraclius és Heraclius Constantinus solidusának arany utánzata. Szekszárd-Tószegi-dűlő 612. sír: Az aranyozott érme a kislány nyakában, gyöngyök között helyezkedett el. Tác-Gorsium 7. sír: Az aranyozott bizánci rézérme a 8-12 éves gyermek nyakánál 46 gyönggyel együtt került elő. A fent említett, átfúrt érmék valamennyi leírt esetben a nyak közelében feküdtek, tehát valószínűleg nem a fejhez helyezett obulusokról, hanem nyakban viselt ékszerekről van szó. Ez a feltételezés leginkább azoknak a gyerekeknek/fiatal egyéneknek a sírja esetén helytálló, ahol az átfúrt érmék gyöngyök között kerültek elő (Tiszavasvári, Szekszárd, Tác). Ezüst, vas vagy arany föggesztőföllel ellátott solidus 4 tiszántúli temető egy férfi- és három női sírjából ismert (Hajdúdorog-Városkert utca 1. sír, Kiszombor-Tanyahalom-dűlő 16. sír, Makó-36 Az érmés sírok nem- és kormeghatározásáról lásd később! 37 A zárójelben az illető császár által kibocsátott, avar területen előkerült érmék és az átfúrt érmék százalékos arányát tüntettük tol. 38 Kiss Lajos kéziratos, az Alispáni jelentésben megjelentnél bővebb beszámolója megtalálható a hódmezővásárhelyi levéltárban őrzött Kiss Lajos hagyatékban XX-24/ jelzet alatt. 157
