Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 56. (Nyíregyháza, 2014)
Régészet - Lőrinczy Gábor - Rácz Zsófia: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye avar sírleletei II. Tiszavasvári-Kashalom-dűlő kora avar kori temetkezései
Lőrinczy Gábor — Rácz Zsófia Mikócsa-halom 208. sír, Szegvár-Oromdűlő 761. sír). Az eddigi egyetlen, függesztőfüles szórvány solidus is a Tiszántúlon került elő (Csárdaszállás-Baráthalom). Ez utóbbi példányt az arany függesztőfül alatt még át is lyukasztották. A Mauricius Tiberius (8%) érme mellett két-két fíiggesztőfüles Heraclius (22%), Heraclius és Heraclius Constantinus érmét (2,5%) ismerünk. Itt a pénzek megoszlása egységesebb, mint az átfúrt példányok esetében: döntő többségükben Heraclius, valamint Heraclius és Heraclius Constantinus érmékről van szó, de a hasonló ismert érmék számához képest mégis a legkisebb arányban. A füllel ellátott pénzek között van tremissis és solidus egyaránt. Előkerülési helyükről több és részletesebb információval rendelkezünk, mint az átfúrt érmek esetén: Hajdúdorog- Városkert utca 1. sír: „A nyak- és hátcsigolyák találkozásánálfeküdt [az érme] közvetlenül a csigolyatesten, vasfiiggesztőjével a koponya irányában. ” (Kralovánszky 1992. 118. 2. ábra) Kiszombor-Tanyahalom dűlő 16. sír: A solidus az állkapocs bal szárának külső oldala mellől, a kimozdult koponya alól került elő.39 Makó-Mikócsa-halom 208. sír: A tremissis a jobb felkar felső vége fölött, a jobb oldalán fekvő összeroppant koponya felső fogsorszakaszai között helyezkedett el.40 Szegvár-Oromdűlő 761. sír: A solidus hátlappal felfelé, eredeti, bolygatatlan helyzetben a gyöngysor és az alsó fogsor belső ívén belül feküdt. Ezüst, bordázott függesztőfüle a juvenilis korú (16-18 éves) nő koponyájának irányába mutatott. A rendelkezésre álló információk alapján nem bizonyítható minden esetben, hogy a függesztőfüles érmék nyakláncba fűzve kerültek a sírokba. A hajdúdorogi sírnál az érme helyzete alapján ez igen valószínű. Feltételezve, hogy az átfúrt és a függesztőfüles érmék a viseletben egyaránt díszítőfúnkciót láttak el, a rájuk vonatkozó információk alapján az alábbi megfigyeléseket tehetjük: Átfúrt és függesztőfules érmék csak kora avar kori temetkezések mellékleteként kerültek eddig elő (Somogyi 2005. 198.), sőt a hasonló (átfúrt és füles) szórvány pénzek is II. Justinus, Focas, Heraclius, Heraclius és Heraclius Constantinus tremissisei, solidusai és rézérméi. II. Tiberiustól Heraclius és Heraclius Constantinus 616-625 között kibocsátott solidusáig bezárólag a Kárpát-medencében előkerült érmék közel 20%-át (20 darabot) ütötték át vagy látták el függesztőfűllel. A Tiszántúlon előkerült solidusok 25%-át használták ékszerként. Ezt a „tiszántúli divatképet” erősíti, hogy az átfúrt vagy fülezett pénzek több mint fele (10 lelőhely 11 érméje) a Tiszántúlról ismert. A legnagyobb számú (10 db) Heraclius és Heraclius Constantinus érme mellett előforduló egy-egy darab II. Tiberius, II. Justinus, Focas, valamint két-két Mauricius Tiberius és Heraclius solidus a pénzeknek a korabeli folyamatos, ékszerként való használatát döntő módon nem igazolja. Inkább azt valószínűsíti, hogy ennek a „divatja” a 616-625 között avar kézbe került érmékkel együtt kezdődött el és vált gyakorivá, elsősorban a Tiszántúlon megtelepült lakosság körében. Amennyiben ez a megfigyelésünk igaz, akkor az ékszerként viselt „korai” - 616 előtti - solidusok keltező értéke erősen megkérdőjelezhető.41 39 A temetőről szóló jelentést lásd Langó-Türk 2004. A temető közlését és értékelést Balogh Csilla és Lőrinczy Gábor készíti elő. 40 Az ásató, Balogh Csilla szíves szóbeli közlése, melyet ezúton is köszönünk! 41 A Nyíregyháza-Városi kertészet 1936/3. sírjából előkerült, Konstantinápolyban 584-602 között vert 23 karátos, két helyen átfúrt, kopott solidus (Somogyi 1997. 67-68.) sírba kerülését Bóna István a 620 körüli időszakra valószínűsítette (Bóna 1986.78.). 158
