Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 56. (Nyíregyháza, 2014)
Régészet - Lőrinczy Gábor - Rácz Zsófia: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye avar sírleletei II. Tiszavasvári-Kashalom-dűlő kora avar kori temetkezései
Lőrinczy Gábor — Rácz Zsófia együtt - 6 darab gyöngy került elő (Rácz-Szenthe 2010. 326.). Hasonló ezüstgyöngyöt ismerünk a deszki G. temető 37. sírjából (László 1940. 148. XXI. tábla 5-10., 13-14.), illetve a bócsai fejedelmi sírból - férfi temetkezéséből - arany gyöngydróttal kiegészítve (Garam 1993. 56. Taf. 9: 8.). A Tiszavasvári-koldusdombi temető használatát - és így a lemezgyöngyöt is tartalmazó 6. és 18. sír megásásának idejét - a sírok gyöngyanyaga alapján Pásztor Adrien a VII. század közepére keltezte (Pásztor 1997. 196.). A sima és galléros ezüst lemezgyöngyöt is tartalmazó Szegvár-oromdűlői 692. sírt (Lőrinczy-Straub 2004. 311-314.) a síregyüttesben lévő A típusú szűrőkanál alapján a szűrőkanalas sírok szeriációja a kora avar kor középső szakaszába sorolta (Lőrinczy-Straub 2005. 130.). A hajdúnánási leleteket is jól lehetett keltezni: a kis temető használatát l4C adatok, bizánci éremlelet és a tipológiai megfigyelések egyaránt a VII. század harmadik negyedére - második felére helyezik (Rácz-Szenthe 2010. 328-329.).31 Az ezüstgyöngyökből álló nyaklánc egy ritka, elsősorban a VII. század középső harmadára és második felére jellemző ékszertípus, amely nők és férfiak sírjában egyaránt megjelenik. A kashalmi példa érdekessége, hogy az ezüstgömbök közé két bizánci aranysolidust fűztek fel.32 Bizánci érmék a kora avar viseletben Az avar sírokból előkerült bizánci érmék jelentős része sírobulusként, azaz túlvilági használatra szánt mellékletként értelmezhető (Somogyi 2014. 142.). Ugyanakkor az átfúrt vagy fűggesztőfüllel ellátott, a nyak környékén lelt pénzek esetén egy másik jelentés kerül előtérbe: ékszerként vagy amulettként33 kerülhettek a temetkezésekbe. A 34. sírból Heraclius császár két, egy-egy helyen átfúrt, ún. könnyű solidusa került elő a 616/620-625, illetve 616-625-ös kibocsátási időszakból (VI. tábla 11-12.), ezek a leggyakrabban előkerülő avar kori bizánci érmék közé tartoznak (Somogyi 1997. 120. Tab. 2., Somogyi 2009. Tab. 1.). Két bizánci pénz egy sírban az 55 ismert avar kori érmés sír közül csak három esetben fordult elő (Somogyi 2014. 142.).34 Nem meglepő, hogy a legnagyobb számban ismert érme a közel félszáz darab Heraclius és Heraclius Constantinus idején kibocsátott solidus vagy annak másolata, hamisítványa az Avar Birodalom teljes területén előfordul (Somogyi 1997., Somogyi 2009.). Ugyanakkor földrajzi megoszlásuk nem mondható egyenletesnek, mert döntő többségük - eddig 23 példány - a Tiszántúl területéről származik. Közülük 14 érme 11 lelőhely 13 sírjából került elő, míg a többi 9 érme szórvány, lelőhelyük hozzávetőlegesen ismert, de leletösszefuggéseik nem. A Kárpát-medencei kora avar kori településterületen előkerülő bizánci érméknek csak kis hányada van átfúrva vagy fuggesztőföllel ellátva (I. táblázat).35 Helyzetük alapján - általában a nyakcsigolyák környékén feküdtek - ezeket a viselet részeként értelmezik, de sírbeli pozíciójukra 31 Dunántúlról a pókaszepetki és a ménfocsanaki lemezgyöngyös síregyütteseket említhetjük meg (Sós-Salamon 1995. 49- 50., Tomka 2008a. 605-605., 610.). 32 A gömbölyű gyöngyök közé fűzött érmék viseletére mediterráneumi és nyugat-európai példák említhetők, így például Castel Trosino 115. sír gömbölyű üveggyöngyökkel (Bernacchia et al. 1995. 282. Fig. 229.). 33 Az esetleges amulett funkcióról lásd Somogyi 2014. 143. 34 Bizonytalansága ellenére is meg kell jegyeznünk, hogy a szerbkeresztúri temetkezésben „A fej alatt volt egy olvashatatlan réz és egy arany érem Heraind bizánczi császártól" (Milleker 1893. 305.), „Goldmünze des Heraclius” (Somogyi 1997. 58.). Bár mindkét kashalmi solidus konstantinápolyi verésü, nem azonos verőtövön készültek. Ennek a helyzetnek jó analógiája a Szegvár-oromdülői temető, ahol három sírból három, 616-625 között Konstantinápolyban vert érme került elő, mindhárom más-más verőtövön készült, és van köztük solidus (761., 873. sír), valamint solidus arany utánzata (855. sír). 35 A fejezetben tárgyalt érmek adatait az I. táblázatban tüntettük fel. Az átlyukasztás módjáról lásd Somogyi 2014. 142-144. 156
