Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 56. (Nyíregyháza, 2014)
Régészet - Lőrinczy Gábor - Rácz Zsófia: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye avar sírleletei II. Tiszavasvári-Kashalom-dűlő kora avar kori temetkezései
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye avar sírleletei Az emberi váz leletei Rozetta alakú fejdísz(?) Az arany- és rézlemezből préselt kerek veret (VI. tábla 14.) a koponya fölött került elő, pontos helye nem ismert. A két oldalán lévő lyuk arra utal, hogy eredetileg bőrre vagy textilre varrták fel. A kora avar kori, 1-3 fémrozettás homlok-/fejdíszeket Bóna István gyűjtötte össze és elemezte a Szegvár-sápoldali lovas-fegyveres sírról szóló tanulmányában (Bóna 1980. 36-39.). A szegvári sír mellett a csókái 45., valamint a várpalotai 12. és a kömyei 78. sírt említi mint e kora avar férfiviselet bizonyítékait.27 A tiszavasvári egyszerű rozetta típusa a szegvári és csókái, a lószerszám rozettás díszeivel megegyező véretektől csakúgy eltér,28 mint a kora és közép avar kori női temetkezésekből jól ismert - három félgömbből álló, ívelt oldalú vagy négyzetes - pártaveretektől.29 Ez utóbbiakat az is megkülönbözteti a tiszavasvári esettől, hogy általában nagyobb számban erősítették a fémlemezeket a fejdíszre. A szűkebb régióban egy pártaveretes sírt ismerünk: a Tiszavasvári-koldusdombi 19. sírban fekvő juvenilis korú nő jobb halántéka fölött és a bal homlokcsontján egy-egy téglalap alakú, vékony bronzlemezből préselt, hurkos-szalagfonat mintás veret töredékei kerültek elő. Csallány Dezső ezeket homlokdísznek határozta meg (Csallány 1960. 58., 61. XIX. tábla 28-33.). Pártaveret gyereksírban is előfordult: a Kiskőrös-vágóhíd-dűlői IV. (5.) sírban eltemetett kislány „homlokpántját” három préselt aranyverettel díszítették (László 1955. 25. Taf. III: 6-8., Abb. 4.). A szarvasi Grexa-téglagyár területén feltárt 247. sír (Inf. I.) koponyájának két oldalán és a koponya alatt volt egy-egy geometrikus és egy rozettás díszű fejdísz-veret (Juhász 2004. 43. Taf. XXIX.). Lemezgyöngyök A sírból egy legalább 10 db ezüstgyöngyből (VI. tábla 1-10.) fűzött nyaklánc került elő. (Néhány töredék nem rekonstruálható.) Az 1,4 cm átmérőjű, két préselt félgömbből összeállított gyöngyök egyik nyílásához keskeny, rovátkolt pántot forrasztottak, ez 4 esetben maradt meg eredeti helyzetben. Egy példánynál az ezüstgyöngy végéhez forrasztott gyűrű bordázása körbefutó, míg a többinél a rovátkolás merőleges a hengerre. A gyöngyök hasonló méretű, jó párhuzamait találjuk meg a kashalmi lelőhely közelében fekvő koldusdombi temető 6. -juvenilis korú nő (Wrnger 1972. 9.) - és 18. sírjában30 (Csallány 1960. 56-57. XVII. tábla 7., 39^10., Aranyak 1997. 76. kép 3-4.), illetve Tiszabercel-Vékás-dűlő 2. sírjában (Csallány 1960. 35. XVIII. tábla 24-28.). A koldusdombi 18. sír két ezüstgyöngyéhez szintén rovátkolt „gallért” forrasztottak. A lemezgömbök üveggyöngyök mellett feküdtek, feltehetően ugyanarra a láncra voltak felfűzve. A Hajdúnánás-Fürj-halom-dűlői kis avar temető három női sírjában is voltak ezüstgyöngyök. A 9. sírban egyértelműen nyakláncként - rovátkolt hengerekkel 27 E sírok esetében a koponyánál előkerült veretek típusa megegyezett vagy a sírban lévő lószerszám (Szegvár-Sápoldal, Csóka-Tűzköveshalom) vagy a tegezöv (Várpalota-Unio homokbánya) veretéivel. Bóna István a „Szegvár-Csóka típusú” férfi fejdíszeket ázsiai eredetűnek határozta meg egy tuvai (Mongun-Tajga) temetkezés és több közép-ázsiai festett ábrázolás alapján (Bóna 1980. 37-38.). 28 A tiszavasvári lapos, gyöngysor-szirmos rozetta leginkább a várpalotai (Unió homokbánya) 12., fegyveres férfi koponyája mögött talált díszre hasonlít (Bóna 2000. 129-130. Taf. Ili: 1), ez esetben azonban a tegezövet pontosan ugyanilyen veretek díszítették, ami véleményünk szerint bizonytalanná teszi a rozetta fejdíszként való meghatározását. 29 Ezekről részletesen lásd Garam 2005. 30 Ennél a sírnál a régészeti publikáció - az arany fulbevalópár és a nyaklánc alapján - női vázat említ, az antropológiai vizsgálat azonban (töredékes-hiányos) adultus férfit határoz meg (Wenger 1972. 9.). Nagy valószínűséggel ebben az esetben két sír embertani anyaga összekeveredett. 155
