Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 56. (Nyíregyháza, 2014)
Régészet - Lőrinczy Gábor - Rácz Zsófia: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye avar sírleletei II. Tiszavasvári-Kashalom-dűlő kora avar kori temetkezései
Lőrinczy Gábor — Rácz Zsófia 2002. 462. Taf. LXVII, Fig. 10) és a Zacos-féle gyűjteményben is (Zacos-Veglery 1972. 1696. Nr. 3000C, Perassi 2002. 462.). A bizánci üvegsúlyok ritka leletnek számítanak az avar településterületen (Tobias 2008. 161-168.). Három - a kunszentmártoni és jutási ötvös-, valamint a pókaszepetki 166. - sírban fordultak még elő bizánci mérleg és egyéb súlyok társaságában (Csallány 1933. 16-17., Rhé- Fettich 1931.32., Sós-Salamon 1995. 171.). A tiszavasvári 33.sír-amely egy serdülőkorú gyermek temetkezése - esetében, az előbbiekkel ellentétben az exagium rendeltetésszerű használata nem valószínű. A Jósa András Múzeum régészeti gyűjteménye további két - Németh Péter által meghatározott - exagiumtöredéket őriz,24 melyeknek pontosabb lelőhelye nem azonosítható, és valószínűleg a 60-as évek közepe táján kerültek ismeretlen körülmények között a nyíregyházi múzeumba (Lőrinczy 2001. 186.). Orsókarika és orsógomb A sírkertben két fiatal temetkezése mellől került elő orsótartozék: a 33. sírból egy orsókarika és egy orsógomb (11. tábla 5—6.), valamint a 34. sírból egy orsógomb (VI. tábla 19.). A szűkebb régióból Bujról, a Hiller gőzmalom udvarán feltárt temetkezésből egy korongolt szürke szarmata edény töredékéből készített orsókarikáról (Aranyak 1997. 81.71. kép), Tiszavasvári-Koldusdomb 6. sírjából szintén egy szürke orsókarikáról (Csallány 1960. 56. 17. tábla 1.), Tiszaeszlár- Bashalom, Csengőspart 2. sírjából pedig egy, a jobb lábfej mellett előkerült vörösbarna orsókarikáról (Csallány 1960. 33.) tudunk.25 Általánosan elfogadott vélemény szerint az orsókarikák a kora avar korra jellemzőek (pl. Csallány 1943. 165., László 1955. 72., Kovrig—Korek 1960. 292.). A kora avar időszakon belül a későbbi példányok közé tartozik a kashalmi 33. sír orsókarikája, de említhetjük a Gyula-Dobos I. utcából közölt és a VII. század közepére keltezhető síregyüttest is, ahol egy csomóban három orsókarika és három orsógomb látott napvilágot (Lőrinczy 1998. 348-349. 12. kép 4-5.). A 33. sírban a fentieken kívül egy vaskés (II. tábla 3.) feküdt a keresztcsontnál, valamint egy ismeretlen rendeltetésű, hosszúkás rézlemez (II. tábla 4.) és egy aranyozott ezüstlemez apró töredékei kerültek elő a bal, illetve a jobb combcsont mellől. Ezek esetleg az övről lecsüngő valamilyen eszköz, tok borításaként értelmezhetők. A 34. gyereksír leletei A 34. sírban fekvő 12-14 éves elhunyt neme - ahogyan arra a sírleírásban is utaltunk - kérdéses. Az embertani meghatározás inkább a férfias jegyeket hangsúlyozza. A régészeti leletek közül az övveretek és a részleges lómaradvány a ráfektetett lószerszámmal utalhat férfi halottra;26 a nyakban lévő érmes-ezüstgyöngyös lánc, a jobb lapockánál fekvő orsógomb, a skatulya (?) és a sír fej felőli végénél lelt, valószínűleg a túlvilágra küldött ajándékként definiálható „csomag” női jellege (Diestelberger 2004. 33-36.) inkább nőre enged következtetni. Orsógombot, skatulyát, ezüstgyöngyöt és átfúrt érmét külön-külön ismerünk férfisírokból is. Ha a sír egészét a szomszédos (33.), nőnek meghatározott fiatal egyén temetkezésével vetjük össze, az eltérő reprezentáció megint csak a férfiként/fiúként való meghatározást erősíti. Szeretnénk hangsúlyozni, hogy a kérdést egyértelműen csak DNS vizsgálattal lehetne eldönteni. 24 JAM Itsz. 67.103.1-2. Átm. 2,7 cm, illetve 2,5 cm. 25 A Buj-Hiller gőzmalomi orsókarika 30,5 g, a Tiszaeszlár-Bashalom, csengősparti 2. sír orsókarikája 22,4 g. 26 Ugyanakkor veretes övét lecsatolva és lószerszámot (részleges lóval) is ismerünk női sírból, mindkettőre jó példa a gyomai 264-es lelőhely 3. sírja (Somogyi 1997. 98-99.). 154
