Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 55. (Nyíregyháza, 2013)
A 2010. október 11-14. között Nyíregyházán és Szatmárnémetiben megtartott Vándorló és letelepült barbárok a kárpáti régióban és a szomszédos területeken (I-V. század) Új leletek, új értelmezések című nemzetközi régészeti konferencia anyagai - Bacskai István: A műszeres leletfelderítés szerepe a régészeti kutatásokban
Bácskái István 5. kép A leletek szóródásának megjelenítése 1:10 000 méretarányú térképen (Nyíregyháza-Oros, Megapark) Fig-5 Mapping the distribution of the finds at a 1:10 000 scale map (Nyíregyháza—Oros, Megapark) belüli mérést biztosító kézi műszerek, de borsos áruk miatt ezek egyelőre még nem terjedtek el. Ennél a munkafázisnál lehetőségünk van választani, milyen módszert alkalmazunk a felderített leleteket illetően. Az első esetben a helymeghatározás után kiemeljük a tárgyat, a második esetben valamilyen jelölési móddal — pl. zászlóval (4. kép) - megjelöljük a helyet és a leletkiemelést technikusra bízzuk. A legfelső szántott rétegben még elfogadható az első módszer, a réteges humuszoláskor viszont célszerű rétegenként jelölni és bemérni a tárgyak helyét a kiemelés előtt. A dokumentálás során itt már javasolt a geodéziai pontosságú valósidejű GPS alkalmazása. Hasznos információkra tehetünk így szert. A humuszolás megkezdése előtt - a fémkereséssel egyidejűleg - a kerámiát összegyűjtjük, és azok pontjait is rögzíthetjük. A fém- és kerámiatalálás e pontjait l:10.000-es méretarányú digitalizált térképre szerkesztve már a feltárások megkezdése előtt kimutatható, hogy hol várható a lelőhelyen az objektumok sűrűsödése (5. kép). Ennek az információnak a birtokában célirányos feltárást végezhetünk. A leletek számából és jellegéből adódóan kijelölhetjük azt a területet, ahol - ha erre egyébként nem lenne lehetőségünk - mindenképpen réteges humuszolást kívánunk alkalmazni. A gépi földmunka költségének és idejének tervezéséhez elengedhetetlenül szükséges adathoz jutunk. Az előbb ismertetett munkamódszert követve a hatástanulmányok elkészítésekor hasznosan alkalmazható kiegészítő tevékenység a leletfelderítés. Egyes kutatások szerint a szántással bolygatott talajrétegben az összes leletanyag 2%-a mozog (Jankovich 1993. 26.), mások ezt a számot 16 17%-ra becsülik (Ilon 2002. 36.). Ezek jelentős része lehet akár fémtárgy is. Ne mondjunk le önként ezekről a tárgyakról! A műszeres leletfelderítéssel azoknak a fémtárgyaknak, amelyek a gépi humuszolás áldozatává váltak volna, akár a 70-80%át sikerül megmentenünk. Az intenzív leletkoncentrációjú lelőhelyeken a detektoros humuszkutatást, leletgyűjtést és dokumentálást a bolygatott humusz réteges eltávolításának kellene követnie. A nagyberuházásoknál költség- és időtakarékossági okból ez nem valósítható meg minden esetben. A szerződések megkötésénél a régészet érdekeit e tekintetben is szem előtt kellene tartanunk! Az intenzív területek réteges humuszolásának költségeit természetesen számításba kell vennünk. Költségtanulmányt kellene végeztetni, hogy a réteges feltárási módszer mennyivel drágítja meg az egyébként ugyanakkora földtömeg gépi eltávolítását. Saját számításaimat alapul véve egy forgókotró „teljesítési elvárása” az üzemeltetője részéről napi 700 m2 megmunkálása 40-60 centiméterig 492
