Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 55. (Nyíregyháza, 2013)
A 2010. október 11-14. között Nyíregyházán és Szatmárnémetiben megtartott Vándorló és letelepült barbárok a kárpáti régióban és a szomszédos területeken (I-V. század) Új leletek, új értelmezések című nemzetközi régészeti konferencia anyagai - Bacskai István: A műszeres leletfelderítés szerepe a régészeti kutatásokban
A műszeres leletfelderítés szerepe a régészeti kutatásokban egyenes vonalban, egymástól egyenlő távolságban elhelyezzük, majd ha elértük a jelölt pontot egy „lendítési távolsággal” megegyezően a következő kutatandó sávba helyezzük át a zacskót. Ezzel kijelöljük az új kutatási zónát, és egy megbízható sorvezetőt kapunk. Ha a kijelölt sávban a kutatásunk nem vezetne eredményre, akkor az előbbiekben ismertetett módszerrel másik területet vizsgálunk át a lelőhely ígéretesebbnek tűnő részén. Természetesen feltárás előtt a teljes területet át kell vizsgálnunk, tekintet nélkül arra, hogy találunk-e lelet vagy sem. A műszeres leletfelderítés nagyon fontos szerepe, hogy a terület átvizsgálásakor a nagyobb méretű recens vashulladékot is eltávolítjuk, így azok nem fogják negatívan befolyá-3. kép A terület keresztirányú átvizsgálása Fig.3 Cross survey of the territory solni a geofizikai felméréseket. A negatív eredmény is információhordozó. Ez az egyik fontos momentum, amely megkülönbözteti a kincskeresést a régészeti feltáró munkától. Napi viszonylatban, 8 órás munkaidőt figyelembe véve egy 50x50 méteres terület vizsgálható át a régészeti kutatás jellegének megfelelő alapossággal (Négyesi 2002.43.). A szakszerűen elvégzendő műszeres leletfelderítéshez megfelelő hosszúságú időt kell biztosítani. Az ásatás munkálatainak tervezésénél - amennyiben leletfelderítést kívánunk alkalmazni - ezt a körülményt is vegyük figyelembe! A hatékony leletfelderítési munkához szükséges gépek és az adatok feldolgozásához szükséges informatikai háttér bekerülési költsége milliós nagyságrendű. Lehet azonban bármilyen korszerű gépünk, találni csak ott lehet, ahol régészeti lelet van. Nagy segítséget jelent a kutatás eredményes elvégzéséhez a lelőhelyen található kerámiatöredékek szóródása. Ha a lelőhely beletartozik a fémmegmunkálási időszakok bármelyikébe, akkor nagy esélyünk van a cserepekkel sűrűbben fedett területeken fémtárgyak előbukkanására. Ha egy ilyen területre akadunk, az. előzőekben ismertetett intuitív módszert felválthatja a szisztematikus kutatás. Célszerű a felszínen megfigyelt objektummaradványok, valamint az általunk megtalált egyes tárgyak helyét műholdas helymeghatározó készülékkel 2-3 méteres pontossággal rögzíteni. Vannak a ma már nagy számban használt GPS készüléktől pontosabb, akár 30 centiméteren 4. kép A felderített leletek kijelölése zászlókkal Fig. 4 Marking discovered finds with flags 491
