Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 55. (Nyíregyháza, 2013)
A 2010. október 11-14. között Nyíregyházán és Szatmárnémetiben megtartott Vándorló és letelepült barbárok a kárpáti régióban és a szomszédos területeken (I-V. század) Új leletek, új értelmezések című nemzetközi régészeti konferencia anyagai - Bacskai István: A műszeres leletfelderítés szerepe a régészeti kutatásokban
Bácskái István hogy milyen anyagból készült, mekkora méretű, milyen mélységben lévő tárgyat derítettünk fel. A leggyakrabban használt elkülönítés a „vas - nem vas” felismerés. A kincskeresők ezt a funkciót használják a leggyakrabban. A vasakat nem ássák ki, a réz-, bronz- és nemesfém tárgyakat részesítik előnyben. Régészeti kutatómunka során az ilyen eljárás teljességgel elfogadhatatlan. Magából a hang intenzitásából már következtethetünk arra, hogy a lelet milyen mélyen fekszik. A tárgy pontos elhelyezkedésének megállapításához a legtöbb gépen található egy tűpont (pinpoint) funkció, amely megmutatja a tárgy helyét, így megkönnyítve a lelet kiásását. A digitális gépek kijelzője megjelenítheti a tárgy vezetőképességét, utalva ezzel az anyagára, valamint egy kis ásó szimbólum a lelet megközelítő mélységét is jelzi. A korszerű gépeken lehetőség van arra, hogy bizonyos anyagokat - mint például a leggyakoribb szennyezőt, az alumíniumot - „kitiltsunk” a keresendő fémek listájáról. Ez akkor szükséges, ha a terület recens tárgyakkal erősen „szennyezett”. Belterületen, feltöltési rétegekben nagyon sok legújabb kori fémtárgy található. Szántóföldeken, egykori tanyahelyeken is gyakran találhatunk számunkra irreleváns fémeket. A gyakorlatban azonban nem szívesen alkalmazzuk ezt a funkciót, mert előfordul, hogy a gép tévesen azonosít be egy-egy fémet, ami tárgyvesztéshez vezethet. A nagyon szennyezett terület gyakorlatilag lehetetlenné teszi a precíz kutatómunkát. Míg az általános gyakorlat alapján minden régészeti lelet megtalálásához 10-15 recens tárgyat kell kiásnunk, egy szennyezett területen ez az érték akár 70-80 nem régészeti tárgy is lehet. Ez a magas szám akkora kutatási időt feltételez, hogy nem biztos, hogy megéri a ráfordított energia a hozadékot. Ilyen esetben célszerű a kutatásunkat a legfelső 30 centiméteres réteg eltávolítása után megkezdeni. Költség - eredmény vonatkozásában ez a legcélravezetőbb. A talajok ásványianyag összetétele is képes megzavarni a bonyolultabb gépek elektronikáját. Ennek kiküszöbölésére alkalmazzák a ground balance funkciót, amely arra szolgál, hogy a magas vastartalmú talajoknak a mérési folyamatra gyakorolt hatását csökkentse. Ezt a beállítást minden keresés előtt célszerű elvégezni. A legtöbb konstrukció az úgynevezett „pumpálós” módszert alkalmazza. Lényege, hogy a keresőfejet egy fémmentes terület fölött a gyártó által megadott magasságig emeljük, illetve süllyesztjük a talaj szintjéhez viszonyítva. Az emelés és leengedés közben hallható hangtónust és intenzitásváltozást egy beállító elemmel - leggyakrabban egy potenciométerrel - egyforma erősségűvé szabályozzuk. Ha már nem hallunk változást, akkor a gépünk kiegyenlített állapotban van. Ezt a beállítást keresés közben gyakorta célszerű elvégezni, hiszen egy lelőhelyen belül többször változhat a talaj összetétele. A jól kiegyenlített gép centiméterekkel képes megnövelni a kutatási mélységet. Az automata földhatás kiegyenlítővel rendelkező gépeknél elegendő a tekercset egy fémmentes helyen mozdulatlanul a földön tartani, és a gép a szükséges beállításokat elvégzi helyettünk. Előfordulhat, hogy nedves földön sok eső után - nem sikerül a megfelelő kiegyenlítést végrehajtanunk. Ilyenkor a korábbi tapasztalatainkra hagyatkozva az adott talajhoz a legmegfelelőbb gyakorlati értéket reprodukáljuk. Általában minden kategóriájú gép rendelkezik fejhallgató csatlakozással. Használatával lehetőség van a halkabb hangok érzékelésére. Főleg a kis tárgyak vagy a nagyobb mélységben megbúvó leletek adnak nehezen értékelhető hangot. A francia XP cég legújabb fejlesztése, a DEUS fantázia nevű fémkereső már mellőzi a keresőfej, a fejhallgató és a vezérlő elektronika közötti vezetékes kapcsolatot. Az összeköttetést rádióhullámokkal oldották meg. A régészek csak a legritkább esetben végeznek éjszaka munkát, így az egyes fémkeresők megvilágított kijelzője csak az illegális kincskeresőknek jelent igazán segítséget. A különböző felépítésű, beállítású gépek különböző célokra használhatóak. A múzeumok általában egy alapgépet tudnak megvásárolni kis költségvetésükből. Ez az alapgép többnyire egy standard 20 centiméteres fejjel rendelkező műszer. Alapszintű kezelését egy technikus is könnyen elsajátíthatja. Találgatnak vele tárgyakat, többnyire nagyobbacska méretűeket vagy sekély mélységben 488
