Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 55. (Nyíregyháza, 2013)
Régészet - Takács Melinda: Megjegyzések a X-XI. századi telepkerámia keltezési lehetőségeiről egy nyírségi település kapcsán
Megjegyzések a X—XI. századi telepkerámia keltezési lehetőségeiről egy nyírségi település kapcsán elő (IV. tábla 8.). Utánkorongolt edényre nem találtam példát: véleményem szerint e technika meghatározása egyébként is problematikus, főleg töredékes állapotú telepkerámia esetében. Égetés, szín A 148/b. lelőhelyen talált kerámiaanyag maradéktalanul besorolható a vegyes égetés kategóriájába. A településen talált edények használatuk során másodlagosan (vagy például sütőfelületbe tapasztva harmadlagosan) is megégtek, a töredékek eredeti színét legtöbbször nem lehet megállapítani. A töredékek általában egyenetlen, foltos szürkék és/vagy barnák, ritkán vörösesbarna darabok is előfordulnak. Technológiai csoportok és ezek értékelése a kronológia függvényében A fenti paraméterek alapján a 148/b. lelőhely kerámiaanyagában 7 technológiai csoportot különítettem el, melyek közül az első 4 dominál: 1. Szürkés vagy barnás, homokos anyagú/gyengén kavicsos és homokos anyagú, lassúkorongolt, vegyes égetésű, jól kiégetett, 0,3-0,5 cm falvastagságú, sima felületű (<0,1 cm) töredékek. 2. Szürkés vagy barnás, homokos anyagú/kavicsos és homokos anyagú, lassúkorongolt, vegyes égetésű, átlagosan kiégetett, 0,4-0,6 cm falvastagságú, közepesen szemcsés felületű (<0,3 cm) töredékek. 3. Szürkés vagy barnás, kerámiazúzalékos és homokos anyagú, lassúkorongolt, vegyes égetésű, átlagosan kiégetett, 0,4-0,6 cm falvastagságú, közepesen szemcsés felületű (<0,3 cm) töredékek. 4. Szürkés vagy barnás, erősen kavicsos, kerámiazúzalékos és homokos anyagú/kerámiazúzalékos és homokos anyagú, lassúkorongolt, vegyes égetésű, rosszul kiégetett, 0,4-0,8 cm falvastagságú, durván szemcsés felületű (<0,5 cm) töredékek. 5. Sárgás, szürkés vagy barnás, gyengén kavicsos és homokos anyagú, lassúkorongolt, vegyes égetésű, jól kiégetett, 0,4—0,6 cm falvastagságú, sima vagy gyengén érdes felületű (0,1-0,3 cm) töredékek. (Jellemzően bográcsok töredékei.) 6. Szürke, kavicsos és homokos anyagú, korong nélkül készült, vegyes égetésű, átlagosan kiégetett, 0,4-0,6 cm falvastagságú, közepesen szemcsés felületű (<0,3 cm) töredékek. (A 39. házban talált bögre 3 töredéke.) 7. Szürkés vagy barnás, kavicsos és homokos anyagú, lassúkorongolt, vegyes égetésű, átlagosan kiégetett, 0,5-1 cm falvastagságú, sima vagy érdes felületű (0,1-0,3 cm) töredékek. (Jellemzően késő avar kori töredékeknél fordul elő.)6 Illusztrációként elkészítettem a feldolgozott területen található 11 ház és a 14. számú (bizonytalanul háznak meghatározott) objektum kerámiaanyagának technológiai csoport szerinti ábrázolását (4. kép). Az objektumtípus kiválasztása a következő okok miatt történt: egy településen a házak a legjellegzetesebb, gyakran kronológiai szempontból is értékelt objektumok, és betöltésükből általában reprezentatív mennyiségű kerámia kerül ki. Vizsgálatom célja a Magyarországon először Herold Hajnalka által alkalmazott keltezési módszer (Herold 2004. 20-39.) kipróbálása volt az М3 148/b. lelőhelyen. A 12 ház közül kettő betöltése mindössze 1-1 darab kerámiát tartalmazott, így ezeket kihagytam a részletesebb elemzésből. Mivel - néhány egyértelmű esetet kivéve - nehéz felismerni 6 Amennyiben a késő avar és a kora Árpád-kori korongolt kerámia egymástól eltérő technológiai csoportjai a későbbiekben is igazolhatók lesznek, úgy sikerült egy fontos kritériumot meghatározni a településen belüli kronológiai rend felvázolásához. 45
