Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 55. (Nyíregyháza, 2013)
Művészettörténet - Madár Ximena: A nyíregyházi Bessenyei-szobor
A nyíregyházi Bessenyei-szobor Madár Ximena Nyíregyházáról és Szabolcs vármegyéről beszélve nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a megye a Báthoriak kora után mindig perifériális helyzetben volt. Ezért anyagiak terén is szűkös lehetőségekkel bírt. Az az anyagi fölösleg, amely művészetek istápoláshoz elengedhetetlen, itt nem állt rendelkezésre. Ezért nem csoda, ha a város első köztéri alkotása viszonylag későn - a XX. század küszöbén - született. Kovács István törvényszéki bíró a vármegye 1889. októberi közgyűlésén tett először javaslatot arra nézve, hogy Nyíregyházán állítsanak szobrot a megye híres szülöttének, Bessenyei Györgynek.1 A közgyűlés elfogadta a javaslatot, majd a szobor felállításához szükséges pénzalap előteremtésére, a gyűjtés szervezésére létrehozták a szoborbizottságot, melynek tagjai: Miklós László alispán, Szikszay Pál főügyész, dr. Jósa András főorvos, Koczok László főmérnök és Mikecz István megyei aljegyző voltak. 1890-ben a vármegye általános gyűjtést rendelt el a következőképpen: „.. .ezen törvényhatósági közgyűlés a járásifőszolgahírákhoz, Nyíregyháza város polgármesteréhez és a községek elöljáróikhoz gyűjtő íveket bocsát ki oly felhívással, hogy vármegyénk egyik legnagyobb szülöttjének ... emlékére összes hivatali és társadalmi befolyások felhasználása mellett lehetőleg eredményes gyűjtést eszközöljenek gyűjtésük eredményét a vármegyei alispánhoz jelentésök kíséretében terjesszék be. ”2 A város egyes pontjain nyilvános perselyeket helyeztek el azoknak az adakozóknak a részére, akik nem kívánták magukat megnevezni, továbbá majálisokat rendeztek, melyek bevételét a szoboralapra szánták. 1890-ben a Sóstón rendeztek „Bessenyei majálist”, amely 324 forint bevételt hozott a szoboralap javára.3 A következő év júliusában Kisvárdán rendeztek táncmulatságot a Bessenyei-em lék javára. Ennek tiszta jövedelme 74 forint 3 krajcár volt.4 A gyűjtés nehézkesen ment. 1892-re csupán 800 forint gyűlt össze. Bár voltak a városban az ügynek lelkes támogatói, csupán egyetlen nagyobb összegű adományról tudunk. 1893-ban Bessenyei László földbirtokos 1000 forintot adományozott. A Magyar Tudományos Akadémia 280 forintos adománnyal támogatta a szobor megvalósításának tervét.5 1 SzSzBML IV.B. 402. Szabolcs, valamint Szabolcs és Ung k. e. e. Vármegyék Törvényhatósági Bizottságának iratai, 1872— 1950. 386 Bgy/1889. 2 SzSzBML IV.B. 402. Szabolcs, valamint Szabolcs és Ung k. e. e. Vármegyék Törvényhatósági Bizottságának iratai, 1872- 1950. 85 Bgy/1890. 3 Nyírvidék XI: 30. 1890. július 25. 3. 4 Nyírvidék XII: 30. 1891. július 26. 4. 5 Nyírvidék XX: különkiadás 1899. május 9. 2. NyJAMELV. 2013. 313-317. 313
