Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 55. (Nyíregyháza, 2013)

Művészettörténet - Madár Ximena: A nyíregyházi Bessenyei-szobor

Madár Ximena

A Nyírvidék hasábjain szinte heti rendszerességgel közzé tették a lelkes adományozók névsorát. Dessewfíy Marianne grófnő 50 forintot adományozott a szobor költségeire.6 1892-ben Pongrácz Jenő a dadai felső sorozó járás polgári elnökeként neki járó 26 forint 20 krajcár utazási és napidíjat adományozta a Bessenyei-szoboralap javára.7 Ugyanígy járt el a következő évben.

Érkeztek sokkal kisebb - szinte jelentéktelennek tűnő - adományok is. A Nyírvidék 1891. évfolyamának 28. számában olvasható, hogy Porubszky Pál nyíregyházi főgimnáziumi tanár 14 forinttal, Szilágy vármegye pedig 7 forint 90 krajcárral járult hozzá a szoboralaphoz.8

Sipos János helybeli újságíró Piringer János nyomdájában 1891-ben kiadatta Emlékezés a múltra c. könyvét, amelynek bevételét a szoborra ajánlotta. A füzetke ára 30 krajcár volt (Margócsy 1989.33.).

Az 1894. október 9-i közgyűlésen a vármegye úgy döntött, hogy „az ezredéves ünnepély alkalmából elrendelt intézkedések költségeinek” fedezésére 240.000 forint kölcsönt vesz fel. Ebből az összegből 200.000 forintot a vármegyei közkórház felépítésére fordítanak, 10.000 forintot adományoznak a Bessenyei-szoborra, a megmaradt pénzből pedig megíratják a vármegye monográfiáját és a vármegye történelmi nevezetességű helyeit emléktáblákkal és emlékoszlopokkal jelölik meg.9 Ez utóbbira szintén pályázatot írtak ki, amelyet a budapesti Gerenday Antal és Fia10 11 cég nyert meg. így a szabolcsi földvárban és Nagykállóban emlékoszlopot állítottak, a kisvárdai vár és a nyírbátori református templom falába emléktáblát helyeztek, a vajai Vay kastély falába carrarai márványból készült, Rákóczi címerrel ékesített emléktábla került."

1895-re a Bessenyei-szoborhoz a gyűjtésből befolyt összeg elérte a 14.000 forintot. Ezek után hirdették meg a pályázatot.

1896. januárjában a budapesti Kereskedelmi Akadémia palotájában tárlat nyílt a Bessenyeiszobor pályázatra beérkezett pályamunkákból. Tizenhat pályaművet mutattak be, amelyeket egy 9 fős zsűri bírált el. A törvényhatósági kiküldötteken kívül (dr. Jósa András, Mikecz János alispán, Kovács István törvényszéki bíró) a magyar képzőművészet legkiválóbb tagjai, Benczúr Gyula és Lotz Károly festő-, Stróbl Alajos és Fadrusz János szobrászművészek, valamint Lechner Ödön és Rauscher Lajos műépítészek döntöttek arról, melyik pályamunka kerüljön kivitelezésre. A pályázók többsége a Magyar Tudományos Akadémián őrzött Czirjék Mihály testőr-író arcképét használta modellnek a pályamű készítéséhez, amelyet 1895-ig Bessenyei György portréjának tartottak.12

1896. január 20-án titkos szavazással döntöttek a nyíregyházi Bessenyei-szobor pályázatának eredményéről. A bizottság 8 szavazattal 1 ellenében, a „Szobor terv” jeligés alkotást találta alkalmasnak a kivitelezésre, mely Bessenyeit álló helyzetben, korhű testőri öltözetben, vállán farkasbőr kacagánnyal ábrázolta.13 Tervezője Kallós Ede fiatal szobrászművész volt.

Holló Barnabás pályázó „Bihari remete” jeligés alkotását 300, a Donáth Gyula és Nadler Róbert által készített „Moriamur” jeligés pályamunkát 200 forintos jutalomban részesítette a vármegye.

6 Nyírvidék XII: 18. 1891. május 3. 5.

7 Nyírvidék XIII: 16. 1892. április 17.4.

8 SzS/.BML IV. B. 411. Szabolcs, valamint Szabolcs és Ung k. e. e. vármegyék alispánjának iratai, 1870-1950. 16885/1898.

9 Nyírvidék XX: különkiadás 1899. május 9. 2.

10 A Gerenday Antal és Fia cég - az első országosan szabadalmazott síremlékgyár - az 1850-es évektől kezdődően működött Budapesten.

11 SzSzBML IV.B. 402. Szabolcs, valamint Szabolcs és Ung k. e. e. Vármegyék Törvényhatósági Bizottságának iratai, 1872- 1950. 419 Bgy/1896.

12 Nyírvidék XVII: különszám 1896. január. 3-4.

13 Nyírvidék XVII: 4. 1896. január 26. 2.

314