Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 55. (Nyíregyháza, 2013)

Helytörténet - Mohácsi Endre: "Rongyosok" Szabolcs-Szatmárban. Adatok a Felvidék visszacsatolásának előtörténetéhez

Mohácsi Endre

A jelenleg rendelkezésre álló iratokból, dokumentumokból a rongyos gárda szervezeti felépítése 1938 őszén a következőképpen rekonstruálható:

II. Honvéd lövészzászlóalj. Székhelye: Budapest. A 4. század parancsnoka: vitéz Dalbosfalvy Illés.

XI. Honvéd lövészzászlóalj. Székhelye: Gönc. A 22. egészségügyi csoport parancsnoka: dr. Péterffy Gusztáv.

XIII. Honvéd lövészzászlóalj. Székhelye: Mándok. Parancsnok: vitéz Vén Zoltán őrnagy. Csoportparancsnok: Horváth László alezredes. A rohamosztag parancsnoka: Papp Sándor. A 25. század székhelye Nyíregyháza. Parancsnok: vitéz Kovács Dezső főhadnagy. A 26. század székhelye: Mátészalka. Parancsnok: vitéz Kovácsy Árpád főhadnagy.

XVI. Honvéd lövészzászlóalj. Székhelye: Kecskemét. Parancsnok: Héjjas Iván. (Együtt

2009. 85.)

Az 1938. október 5-én létrejött „S” csoport (996 fő) szervezeti felépítése a következőképpen alakult:

I. Gergelyi szálláscsoport, vitéz dr. Héjjas Iván parancsnoksága alatt:

1. számú járőr: vitéz Kassakürthy Pál,

2. számú járőr: Kassakürthy Károly,

5. számú járőr: Dinich Győző,

6. számú járőr: Iványi Pál,

1. század Prém József.

II. Vásárosnaményi szálláscsoport, Temessy József alparancsnoksága alatt:

7. számú járőr: Kémery Nagy Imre,

8. számú járőr: Szathmáry-Király Ádám,

9. számú járőr: Kömer Ferenc,

2. század: vitéz Iván Imre,

3. század: Bukovinszky Imre dr.,

4. század: Somogyi Ottó dr.

III. Mezőtarpán alakult meg:

3. számú járőr: Obis Gyula,

4. számú járőr: Incék Jenő.

IV. Törzskülönítmény: Sághy Elemér, majd vitéz Héjjas Aurél.

Az 1938-as felkelés még a háborús években sem volt túlságosan publikus téma, pláne a „felszabadulás” után. A részletek ott lapulnak a levéltárak, múzeumok raktáraiban és természetesen kallódhatnak a résztvevők leszármazottainak padlásain vagy kamráiban. De néha-néha felbukkannak, és helyes irányba terelgetik a mai történetírást a múlt feltárásában.

Irodalom

Együtt 2009.

Együtt. A Magyar írószövetség kárpátaljai írócsoportjának folyóirata. Ungvár 2009. Misiik 1940.

Mester Kálmán: A felvidéki szabadságharc története. Centrum Kiadóvállalat, Budapest

1940.

ЗЮ