Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 55. (Nyíregyháza, 2013)
Helytörténet - Ulrich Attila: Két jelentős hegyaljai birtokos - tolcsvai Bónis György és Baksa István - javainak elkobzása 1670-ben
Ulrich Attila malmot kendertörő kővel, 6000 sertésnek való erdőt. Robotjuk megegyezett a fuzériekével, a különbség annyi, hogy a mátyásházi hegyen lévő majorságszőlőt is művelniük kellett. A Vily településen élők cenzusa 6-6 Ft, Karácsonykor 10 tyúk, 4 lúd, 2 szekér széna, 2 kappan, 6 tojás, 4 icce vaj, 2 icce méz volt. Gabonából kilencedet, sertésből tizedet adtak, évente 1-1 zsákkal tartoztak. A Bosia folyón 2 földesúri malom állt, 200 sertésnek való erdőt találunk a falu hegyén, robotolniuk szintén Mátyásházán kellett. Vágáson egy jobbágy lakott, szolgálatairól nem tudunk semmit, Komlóson pedig egy szabados élt. A majorsági központot Füzéren hozták létre, ahol három nyomásban 493 kassai köblös földet sajátítottak ki a földesúr számára. A rétekről 324 szekér szénát lehetett kaszálni. Rétmajorságot alakítottak ki Pálházán 37 szekér, és Vilyen 28 szekér nagyságban. A rétmajorság nagysága tehát 389 szekémyit tett ki. A Sátoraljaújhelyen élő, zempléni nemes, Baksa István aktív részese volt az összeesküvésnek. Az inkább a hegyaljai szőlőtermesztés előnyeit élvező, tanult Baksa gyorsan a kamara célkeresztjébe került, birtokelkobzásra ítélték. így került okkupálásra kicsiny duplini birtoka. A 230 köblös föld- és 35 szekér szénát termő rétallódiummal rendelkező birtokhoz négy település tartozott: Duplin, Wiszlava, Potocska és Bodonlaka. A településeken három soltész élt, cenzusuk (két főnek 30-30 Ft, egy főnek 42 Ft évenként) összesen 102 Ft-ot tett ki egy évben. Egész telkes jobbágy 6, fél telkes 26 (összesen 27 családfővel), 3/4-ed telkes 5, %-ed telkes 42, zsellér 9 élt a településen. A magas jobbágyszám jelzi, Baksa birtoka nem szenvedett kárt a fegyveres harcokban. Bortermelésével hozható összefüggésbe, hogy két településen, nevezetesen Wiszlaván és Potocskán „görög boltot” is találtak az összeírok. A görög kereskedők mindkét faluban 16-16 Ft éves bérletet fizettek.16 Baksa István azonban nem felvidéki birtokaiból, hanem hegyaljai vagyonából élt. Újhelyen lévő kőházához malom, 40 köblös allódium és 10 szekér szénát termő rét tartozott. Sok más birtokoshoz hasonlóan a szőlőtermesztésből szerzett vagyonát földbirtokvásárlásba fektette, így lett aztán birtokos Vissen, Kenézlőn, Zalkodon, Bercelen (Gercsely?) is, amelyek átkelve a Tiszán könynyen elérhetőek voltak Újhelyről. Valószínűleg a szőlőtermesztéssel hozhatók összefüggésbe Ung vármegyei birtokai is (Ungvár, Császlóc, Voronkó). Szabolcsi birtokain Vissen, Kenézlőn és Zalkodon nemesi telek és mindezeken a helyeken kialakított majorságai jelzik birtoklási szándékát. Vissen 225 köblös föld és 300 szekér (!) szénát adó rét, Kenézlőn 53 köblös föld és 6 szekér szénát termő rét, Zalkodon 125 köblös major és 30 szekér szénát termő rét került kialakításra. Jobbágyainak száma Vissen 40 féltelkes, Zalkodon egy puszta egész telek, Bercelen pedig Rákóczi Ferenctől inskribált 5 egész telkes, 3 féltelkes jobbágy és 3 zsellér volt. Ez a jobbágy szám kevés lehetett az elszórtan fekvő és viszonylag nagy kiterjedésű majorságok műveléséhez. Baksa valószínűleg ezért is „bérelt” jobbágyokat 1. Rákóczi Ferenctől. A jobbágyok elégtelen száma pedig szolgálatuk magas fokáról árulkodik. Földesúri haszonvételeinek alacsony volta Baksa viszonylagosan „új birtokosságára” hívja fel figyelmünket. Földesúri haszonvételre alkalmas épületei - kocsma, szárazmalom és tiszai vám - csak Kenézlőn kerültek összeírásra, de úgy, hogy ezek becsértékét és éves hasznát nem közölték. Ung vármegyei birtokai hasonló helyzetben voltak. Ungváron egy puszta nemesi háza volt 57 köblös majorsággal és 20 szekér szénát termő réttel. Császlócon 4 egész telkes jobbágycsalád lakott, a puszták száma 3 (ebből 2 egész, egy féltelkes). Voronkón egy soltészt, egy soltész telket írtak össze, valamint 5 féltelkes jobbágyot és 3 zsellért. A gyermektelenül meghalt, Újhelyen lakó Baksa István birtokait - szőlőbirtokainak értéke nélkül(!) - 1686-ban 11.238 Ft-ra becsülték.17 16 MOL U et C Fasc. 157. No. 73. 17 MOL U et C Fasc. 84. No. 106. 1686. 288
