Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 55. (Nyíregyháza, 2013)
Helytörténet - Ulrich Attila: Két jelentős hegyaljai birtokos - tolcsvai Bónis György és Baksa István - javainak elkobzása 1670-ben
Két jelentős hegyaljai birtokos — tolcsvai Bónis György és Baksa István — javainak elkobzása... Egy másik forrás szerint alföldi birtokainak központja Vissen volt, ahol nemesi kúriája körül szép gazdaságot épített ki. Majorságában jelentős állatállományt tartott.18 A kúriához tartozó kertben 3 boglya szénát termő rétje volt. Allódiuma 40 köblös földből - ahol 100 köblös búzavetés volt - és 100 szekér szénából álló rétből állt. A forrásból magyarázatot találunk a viszonylag magas ökörszámra. Egyedülálló, hogy az összeírásban rögzítették a konvenciósokat, a gazdaság „majorgazdáját” és „gazdasszonyát”, akik feleltek a kúria környékének gazdálkodásáért. Baksa külön alkalmazott egy mészárost, Hottykai Jánost, akinek éves fizetése 10 forint volt, amíg az előbb említett majorgazdának feleségestül 16 Ft és természetbeni juttatások. Kenézlőn szabad háza volt kocsmával a telkén, ahol borait árulhatta. Kenézlő birtoklása szintén megfontolt választás volt részéről, és az is, hogy éppen itt alakított ki kocsmát, ugyanis a falu az egyik jelentős tiszai átkelő volt (gázló), egyben kereskedelmi út futott át itt, amely a legrövidebb út volt Sárospatak felé a Partiumból. A faluban csupán egy alattvalója volt, egy csizmadia, aki munkájával szolgált. Baksának Zalkodon 4 puszta telke volt, amelyből egy nemesi telek 40 köblös földdel. Korábban a településen még 5 jobbágytelket elzálogosított a szintén rebellis Szentkirályi Mihálynak. A választ arra, hogy az egyébként - a források szerint is - megfontolt Baksa miért kerülhetett a kamara figyelmének középpontjába, magyarázatot ad birtokainak 1675-ös felértékelése. Ha áttekintjük javait, akkor láthatjuk, hogy jobbágyainak száma, illetve birtokainak nagysága elenyésző egy középbirtokosi uradalomhoz képest, de birtokainak berendezése, felszereltsége legalább olyan szintű. A lényeg, mint korábban is említettük, szőlőbirtoklásában keresendő. Újhelyen, Erdőbényén, Liszkán, Tolcsván, Tokajban és Redmecen 10 szőleje volt, amelyek 145 hordós bortermésre voltak képesek. Az adat igen nagy volumenű szőlőtermesztést feltételez, amelynek tőkeértéke és minden évben újratermelődő haszna Baksát életkörülményeivel - gazdasági, anyagi szempontból - a középbirtokos nemesek sorába emelte. Birtokainak összértéke 1675-ben vetekszik a Forgách, Szemere, Fáy, Keczer javakkal vagy akár a balogi uradalom értékével: 56.449 Ft 66 dénár!19 Korábban említettük a köznemesek kategorizálásának nehézségét. Úgy véljük, a gazdaság- és társdalom-történetírásnak e tények figyelembevételével kell kategorizálnia, esetleg új kategóriákat felállítania a nemesség gazdasági, családi és társadalmi viszonyainak vizsgálatánál! Hogy Baksa birtokai a kamra fontos célpontjává váltak, azt megerősíti az a tény is, hogy meglepően sok, különböző időpontban készült forrást készítettek róluk. Különböző vármegyékben fekvő birtokairól fennmaradt egy 1670. augusztus 6-ával induló kamarai felmérés.20 Először az értékesebb hegyaljai tulajdon került vizsgálat alá. Sátoraljaújhelyben szabad házát vették nyilvántartásba, amelynek belső elrendezése kúria jelleget tükrözött. A lakóház mellett lóistállót, 2 zsellérházat, gyümölcsöskertet, a mezővárosban malmot, 18 hold földet és a Sátor hegyen 60-70 hordó bort termő szőlőt írtak össze. Sárospatakon Baksának szintén volt kúriája, amely nagyobb volt az újhelyinél. A pataki kúria közel feküdt a várhoz, és még részek tartoztak hozzá Kispatakon, ahol kialakították a majorsági központot majorházzal, gyümölcsös- és káposztáskertekkel. Harmadik kúriájaigaz fából - Vissen épült fel, palánkkal kerített voltjellegét tekintve igazi majorsági központ, amit az itt tartott allodiális állatok száma is jelez. Negyedik kúriája Kenézlőn állt. Abban Csizmadia János lakott: ez a kúria tehát valójában nem alkotta szerves részét a földesúri majorkodtatásnak. Baksa hegyaljai és ahhoz közel eső birtokainak jobbágysága minden nap (!) robotolt, ellenben más szolgálatról az összeírok nem tettek említést. 18 MOL U et C Fasc. 44. No. 80. 1673. április 27. 32 lúd, 40 tyúk, 25 kacsa, 3 pulyka, 8 igás ökör, üsző, tinó, borjú és tehén összesen 36 és 3 bika. 19 MOLUetCFasc. 44. No. 81. 1675. december 29. 20 MOL U et C Fasc. 92. No. 8. 1670. augusztus 6-11. 289
