Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 55. (Nyíregyháza, 2013)
Helytörténet - Ulrich Attila: Két jelentős hegyaljai birtokos - tolcsvai Bónis György és Baksa István - javainak elkobzása 1670-ben
Két jelentős hegyaljai birtokos — tolcsvai Bónis György és Baksa István — javainak elkobzása... kihagyva készítették el összeírásaikat. Ez az összeírási „szokás” a füzéri uradalom esetében jól mutatja a tulajdonjog körüli bizonytalanságot. Megjegyezzük, hogy valamennyi forrás esetében a már kamarai tulajdonban lévő birtokoknál jelölték a korábbi tulajdonos személyét. Bármilyenek is a források, az 1672. március 22-én készült összeírás beszámol egy településeiben kisszámú, viszont annál jelentősebb birtokról.15 település fő férfiak ökör ló tehén borjú sertés juh méh szőlő telek Füzér 49 83 90-50 53 141 130 6-44 Fi lkóháza 46 78 85 2 76 38 202 204 29-15 ‘/4 Pálháza 33 53 64 5 54 39 123 67 23 16 32 Vily 38 58 30 10 40 43 101 39 11 39 35 Vágás 1 3 2-4 -2 -1 Komlós 1--szabados összesen 168 275 271 17 224 173 569 440 69 55 127 'Л A Hegyaljához közel eső, erejében csökkenő, de legalábbis a korábbi fuzéri domínium nagyságához és geopolitikai jelentőségéhez képest Jelentéktelenebb”, szabaddá váló, árendálható jószág nem hiába került a gazdag borkereskedő érdeklődésének középpontjába. Amint azt láthattuk, Bónis igyekezett hagyományos birtokokkal kiegészíteni bortermelő gazdaságát, mert mint utaltunk rá, személyének földesúri tekintélyt ez kölcsönzött. Hiába a nagy vagyon, a jelentős kereskedelmi összeköttetések, ha a kor szellemisége a földesúri státuszt a birtoknagyságban, a jobbágyok, majorságok számában és nagyságában mérte, és figyelmen kívül hagyta a ténylegesen számító pénzügyi helyzetet. A fuzéri domínium bérlésének kiválasztása valószínűleg jól átgondolt döntés volt Bónis részéről, ha már évente képes volt 3000 Ft-ot fizetni érte. Egyrészt igen jól mutatott a birtoklási listán a füzéri váruradalom neve, másrészt a domínium ebben az időben kevés kárt szenvedett. Ez látszik a jobbágyszámban, illetve a jobbágyok által birtokolt jószágmennyiségben is. Ami még nagy szerepet játszhatott a hegyaljai birtokos döntésében, az a szokásokon alapuló jobbágyi teher mennyisége és a szokásjog lehetett. Az uradalom területén ugyanis a jobbágyi robot egyik általános vonása a falvanként 500 szőlőkaró, illetve 150 hordófal készítése volt az úr számára. Egyébként az egész uradalom területén jelentős a jobbágyi adóteher. Füzéren Szent György és Szent Mihály napján 2-2 Ft cenzust fizettek jobbágyianként, Karácsonykor pedig összesen 12 tyúkot, 4 ludat, 40 tojást, 1 icce vajat és fél icce mézet. Kilencedet a bárány kivételével mindenből adtak. A robot heti egy napot tett ki, és ehhez jött a faluban lévő allodiális szőlőben való munkálkodás. A településen földesúri vámot, malmot, mészárszéket, kocsmát jegyeztek fel, a mészárszék árendája évi 5 Ft volt. Erdejében 2000 sertést makkoltathattak. Filkóháza jobbágyai cenzusként 32-32 Ft-ot fizettek, karácsonykor további 5-öt. Szőlőmunkájukat is pénzen váltották meg (5 Ft 40 dénárral és 1 köböl allodiális szőlőből származó borral). A faluban lévő malmot 8 Ft-ért árendálták. Filkóházán jelentős számú iparost is találunk, szabókat, szűcsöt, vargát, kovácsot, kerülőket. A szabók és a szűcs árendás, évente 18, 11, és 16 Ft-ot fizetett, a varga pedig késztermékkel adózott. A faluban a jobbágyokat kötelezték a boroshordóknak való fa vágására. A pálháziak cenzusa 4-4 forint, Karácsonykor 8 tyúkot, 2 ludat, 40 tojást, 2 icce vajat, 1 icce mézet, 2 szekér szénát, és 1 köböl komlót adtak. Külön szolgáltatás volt a Juhász pénz”, évi 1 Ft 80 dénár. Gabonából kilencedet, sertésből tizedet adtak, évente 1-1 zsákkal tartoztak. A faluban fogadót találunk vámmal, 15 MOL U et C Fasc. 15. No. 12. 1672. március 22. 287
