Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 55. (Nyíregyháza, 2013)
Néprajz - Emődi János: A margittai kerámia XVII-XVIII. századi előzményei
A margittai kerámia XVII-XYIII. századi előzményei A felsorolt edényféleségek szájprofil kiképzésének általában volt egy legtöbb példányban előkerült „vezértípusa”. A tálak esetében hasonló, gyakrabban használt típus nincs, a profilok igen nagy változatosságot mutatnak (ld. tálak szájprofilja: XIII. tábla 2-3.). Erre csak azt a magyarázatot találjuk, hogy a nagyobb tudást, gyakorlatot igénylő edényeket a mester korongozta, a tálak készítését pedig a segédjére, esetleg inasára hagyta, ráadásul ez utóbbiak szerződése időközben lejárhatott vagy gyakran felbomlott, így többen is dolgozhattak a mesternél egy égetésre való edény elkészítéséig. A leletek közt van néhány kisméretű, alacsony edényke, melyeket a karimás szélű tálakhoz szoktak sorolni (Csupor-Csuporné Angyal 1998: 59., 95. kép). Vállukon párhuzamos vízszintes vonalkötegeket és/vagy hullámvonalakat láthatunk, a peremükön szintén (X. tábla 1-4., XIII. tábla 2.). A két restaurált példány szájátmérője 10, illetve 15 cm, magassága 7, illetve 8 cm. A többi töredék is kisméretű példányhoz tartozott. Egyetlen azonos formájú, de nagyobb, sötétszürke tálka szájátmérője 28 cm (X. tábla 3.). Ez az edénytípus - még ha egy részüket esetleg tálként használták is - nem illik a tálak közé: más a formájuk, méretük, a száj- és peremkiképzésük, oldalfaluk profilja, és táljainkkal ellentétben, melyek csak belül díszítettek és kívül nem, ezek fordítva: csak a külsejükön van festett minta. A tányérok kis számban készültek, nagyon töredékes voltuk és az azonos minták miatt nehezen lehet őket elkülöníteni a tálaktól. Néhány szájtöredék valószínűleg magas, alul karcsú pohárhoz (kupához?) tartozott, ezeknek szájpereme felül élben végződik (ld. pohár szájprofilok: XIII. tábla I. első három profil). Négy kisméretű fedő egy-egy töredékét találtuk meg. Közülük egyen a fazekakon is használt sávos-regiszteres minta fut körbe, egynek csak a gombja maradt meg (XI. tábla 2.). Egy ismeretlen formájú edény töredékén két kis egyforma kiöntőszájat látunk, melyek a peremen egy síkban helyezkednek el(!). A perem ujjbenyomásokkal díszített (XII. tábla 5.). Az említett festésen kívül különböző edényfajtákon kis számban karcolt minták is láthatók. Ezek két részre oszthatók. Az elsőhöz a régebbi, hódoltsági díszítési módot képviselő néhány töredék tartozik, ahol a fehér engóbos felszínbe a karccal többnyire csak kijelölték a festékkel kitöltendő minták szélét (XI. tábla 5., 7.). Más daraboknál a minta 1-4 vízszintes vonalból áll, ritkán szélesebben karcolva, hasonló hullámos vonallal együtt. Jelen van két szilkén, ahol karcolt hullámvonalat látunk, az elsőnek a derekán is van pár vékony karcolt csík (IV. tábla 4., V. tábla 1.), ugyancsak az említett, belül festett kacsasütő külső oldalán (V. tábla 3-^L). A festett kannán, ahol a zsinórozási minta két sora között húzódik 3 karcolt vízszintes vonal (VII. tábla 4.), egy bütykös vállán (VIII. tábla 2.), egy karimás szélű szürke tál vállán 3 csík (X. tábla 3.), néhány fehér engóbos, valószínűleg korsótöredéken (XI. tábla 3^1.) tűnik még fel a karcolás. Analógiák Vízszintes és hullámos vonalakból álló minták előzményként az ország számos területéről ismeretesek a XVI-XVII. századból, de más-más edénytípusokon, más díszítésekkel együtt és más kivitelezési móddal (Simon 2000. 74-76. ábra, Lázár 1986. 3: 7., 7: 1., 11: 1. kép, Parádi 1963. 242. 27: 1. kép, Andronic-Neamju—Dinu 1967. 223. 31: 10. kép). Biharból valamennyire hasonló kerámiát az ezt az időszakot célzó ásatások hiányában csak a váradi várból és környékéről ismerünk, ahol ugyanilyen pasztájú és színű kerámián jelen van a vízszintes és hullámvonal dísz, igaz hiányzik ezeknek sűrű és vékony vonalas, valamint több regiszterbe rendezett változata, úgyszintén a köztük levő fehér sávozás, de fellelhető a szájperemek hármas osztása vízszintes hornyolással, a peremek belső oldalán a függőleges fehér vonalak, valamint az itt talált edények külseje sem 255
