Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 55. (Nyíregyháza, 2013)

Régészet - Igor Prohnenko - Volodimir Mojzsesz - Mária Zsilenko: Kárpátalja középkori és kora újkori várainak kutatása

Igor Prohnenko — Volodimir Mojzsesz — Mária Zsilenko 5- kép Nagyszőlős-Kankó vára: közép- és kora újkori leletek Fig. 5 Vynohradiv-Kankó Castle: Medieval and Early Modern Age finds 4. kép Nagyszőlős-Kankóvár I kutatóárok Fig. 4 Vynohradiv-Kankó Castle, test trench I 1,1 m) és sárga agyag (1,1-1,7 m) kö­vetkezett. A kutatóárok délkeleti felé­ben feltárt fal sziklás altalajra volt ala­pozva. Az 1. kutatóárok (4. kép) stra­­tigráfiai megfigyelése és leletanyagá­nak elemzése a terület benépesítésének és beépítésének következő képét mutat­ja: közvetlenül az altalaj felett elterü­lő sárga agyagos réteg a késő bronzkori Sztanovo (=Felsőszőcs, Kr. e. X1V-XII. század) kultúrát képviselte. A korszakot a részlegesen károsodott tűzhely képvi­selte, betöltésében korong nélkül készí­tett asztali és főzőedény-töredékekkel (P ROHNEN KO-Ном ELE AK-MOJZSESZ 2007. 223-224., Prohnenko-Homeleak 2007.). A kutatóárok délkeleti olda­lán feltárt falrészlet a sztanovói rétegbe mélyedt és a középkori építmény alap­ját képezte. Idővel a falat alapjáig le­rombolták, amit az építkezési törmelék tanúsít. A fal bontásának idejét a kőtör­melék közötti mázas kerámia és csem­petöredékek keltezik (5. kép). A mázas kerámia a Felső-Tisza-vidéken a XV. században jelent meg. Széleskörű el­terjedésére a XVI. században került sor (Ulicny 2004. gráf. 7). Ugyancsak XVI. századi eredetű a Szőlősi járás régészeti emlékei (királyházai vár) között előfor­duló zöld mázas csempe, mely valószí­nűleg ugyanannak a fazekasműhelynek a terméke. A fentiek alapján az első kö­zépkori horizont falát a XVI. században rombolhatták le. A második építkezési horizont nem sokkal a kankóvári első kőépület le­bontása utánra keltezhető. A teret sárga 206

Next

/
Thumbnails
Contents