Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 55. (Nyíregyháza, 2013)
Régészet - Igor Prohnenko - Volodimir Mojzsesz - Mária Zsilenko: Kárpátalja középkori és kora újkori várainak kutatása
Kárpátalja középkori és kora újkori várainak kutatása a 24 helységből és városból álló uradalmuk központja lett. Később az uradalom két részre szakadt, a Tisza jobb partján fekvő helységek Szőlőshöz, a bal partján fekvők Nyalábhoz tartoztak (Komáromy 2001.31.). A Perényiek nevéhez fűződik a szőlősi ferences rendház építése is. A szőlősi várat a néphagyomány Kankó várának nevezi. Az elnevezést az itteni ferences szerzetesek durva kalikóból készült csuhájáról kapta. Perényi Ferenc 1554-ben feleségül vette Bebek Ferenc lányát. Később apósával együtt elszakadt I. Ferdinándtól és János Zsigmond erdélyi fejedelem pártjára állt, magára vonva a császár haragját. Telekessy Imre felső-magyarországi főkapitány előbb a kovászói várat vette be, majd ostrom alá vette a szőlősi várat is. A többnapos ostromot követően Perényi Ferenc és családja fogságba esett. A várat Székely Antal kapitány újjáépítette, de még abban az esztendőben az erdélyi hadak Balassa Menyhért vezetésével megostromolták. Időközben Telekessy Imre visszatért hadaival, így Balassa javaslatára megállapodást kötöttek, miszerint a védők elvonulhatnak, a várat pedig 1558-ban lerombolták (Pop-Pop 1971.77.). 2007-ben a nagyszőlősi vár területén három - valamennyi 2x3 méteres - kutatóárkot nyitottunk az erőd és még egyet - 2x2,5 m - a vár melletti kápolnaromok területén (3. kép). Az 1. kutatóárok a vár felső szintjén a belső udvar északnyugati fa-A nagyszőlősi Kankóvár alaprajza; a: a vár központi része, b: kápolnák, c: várfal, d: a várhoz vezető út, e: lépcső, f: kutatóárok, 2007 Fig-3 Ground plan of the Kankó Castle in Vynohradiv; a: central part of the castle, b: chapels, c: castle wall, d: road leading to the caslte, e: stairs, f: test trench, 2007 Iához kötődött. Tájolása északnyugat-délkelet. Feltárásánál a következő rétegek voltak megfigyelhetőek: a felső (0,2 m) szürkejói ledöngölt talaj. Alatta porhanyós, barna réteg feküdt (0,2-0,4 m), amelyet 0,2 m vastag sárgás kavics vágott át, majd ismét barna talaj következett. A kutatóárok délkeleti falánál 0,7 m mélyen mészhabarccsal és homokkal kevert kőomladékot rögzítettünk. A kövek az északnyugati profil irányába lejtettek, ahol a fal mellett tűzhely nyomai figyelhetőek meg. Az árok délkeleti részében, a kőomladék alatt 0,65 m mélyen egy épület falának sarokrészére bukkantunk. A kőfal felső része és a tűzhely alja határolta a törmelékréteg végét, alatta sötétszürke talaj (0,7/0,85-205
