Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 55. (Nyíregyháza, 2013)
Régészet - Igor Prohnenko - Volodimir Mojzsesz - Mária Zsilenko: Kárpátalja középkori és kora újkori várainak kutatása
Igor Prohnenko — Völodimir Mojzsesz — Mária Zsilenko kell jegyeznünk, hogy a munkácsi, ungvári és huszti vár hosszútávú állandó működése és gyakori rekonstrukciói az elsődleges építési horizontok roncsolásához vezettek, ami jelentős mértékben megnehezíti korai történetük régészeti kutatását. Kárpátalja területén a legjobban kutatott vár Nevicke, ahol 1991 óta tevékenykedik az O. Dzembasz vezette régészexpedíció (Dzembasz 2001., Dzembasz- Kodály 2005. 61-66.), de az erődítés kora és okai véglegesen itt sem tisztázottak. A kutatók a várat XII. századinak tartják (Dzembasz-Kobály 2005. 22-24.), bár az alsó rétegek kerámiája XIII. századi, a keltező pénzek közül pedig Károly Róbert érméje a legkorábbi. A megye többi kővárának történetét még nagyobb homály fedte. Éppen ezért az Ungvári Nemzeti Egyetem régészexpedíciója kezdeményezte kutatásukat. 2007 és 2013 között a nagyszőlősi, királyházai, barankai, szerednyei, kovászói, szilcei és beregszentmiklósi vár területén folytak ásatások keltezésük pontosítása céljából (Prohnenko-Homeleak-Mojzsesz 2008., Prohnenko-Homeleak—Zombor 2008. 189-192., Prohnenko-Homeleak-Zombor 2009., Prohnenko-Mojzsesz- Homeleak 2011., Prohnenko-Mojzsesz-Homeleak 2012.). A 2007. évben az egymástól 10 km-re fekvő nagyszőlősi és királyházai várakat kutattuk (Nagyszőlősi járás, Kárpátalja). A nagyszőlősi vár A Kankóvár Nagyszőlős keleti peremén, a Fekete hegy lábánál fekszik (2. kép). Az erődítmény téglalap alakú (44,5x35 m) kiszögellő sarokbástyákkal, melyek közül az északi a legmasszívabb. A várépületen kívül a komplexumhoz egy kápolna, templom, gazdasági és lakóépítmények tartoztak. Az épületeket kőfal övezte (3. kép). A vár főépülete és a templom között helyezkedett el a kút. A vár történetével foglalkozó irodalomban Nagyszőlős a IX századtól a helyi szláv földbirtokos rezidenciájaként szerepel (Pop-Pop 1971. 76-77.), bár a későbbi kiadványokban helyesbítve nem kő-, hanem földvárról beszélnek a szerzők (Pop 2006. 116.). I. Károly 1307-ben a Borsa nemzetségből származó Веке tárnokmesternek adományozta Szőlőst, aki itt erős várat építtetett, melyet 1308-ban említenek. Később a Borsák Csák Mátéval szövetségben felkeltek a király ellen. A szőlősi várat 1315-ben Jánki Ta-2. kép Nagyszőlős-Kankó vára Fig. 2 Vynohradiv-Kankó Castle más elfoglalta I. Károly részére. Az ostrom során a vár elpusztult (Isztoria... 1982. 187.). Az uradalom a király első felesége, Mária tulajdona lett. Később is királynéi birtokként szerepelt. A XIV-XV. század fordulóján a várat Zsigmond király Perényi Péternek adományozta hűséges szolgálatáért. Az 1399-ben kiadott oklevél várépítési engedélyt is tartalmazott, melyet a király 1401-ben megújított (Riskó 2007. 30-31.). Néhány évvel később kapták meg Nyaláb várát, mely 204
