Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 55. (Nyíregyháza, 2013)

Régészet - Igor Prohnenko - Volodimir Mojzsesz - Mária Zsilenko: Kárpátalja középkori és kora újkori várainak kutatása

Kárpátalja középkori és kora újkori várainak kutatása

Igor Prohnenko - Volodimir Mojzsesz - Mária Zsilenko

Kárpátalja erődjeinek története a magyar várakkal foglakozó irodalom fokozott figyelme ellenére bővelkedik fehér foltokban. Ez elsősorban keletkezésük X-XI1. századi keltezését illeti (Dzembasz-Kobály 2005. 22-24., Rappoport 1965.), ami éles ellentétben áll az európai kővárépítészet elveivel. A keltezés pontatlansága a források kritikában elemzésével és a várak régészeti kutatásának hiányosságával magyarázható.

A várak történetének rekonstruálása már a „vár” fogalom meghatározásánál nehézségekbe ütközik, mivel az adott kategóriába általában a földvárakat, kastélyokat és őrerődöket is besorolják. Ennek eredményeként a szakirodalomban egy egész sor vitás vár jelent meg. Ezek közé sorolható a beregszentmiklósi, dolhai, eszenyi, Ungvárgerényi várkastély, a pontosan nem lokalizált Beregvár, Guti vár (Kismunkács), Sásvár, valamint a kőfalakkal nem rendelkező Bergdéda (Tóvár), Mezővári, Visk (Homeleak 2006. 230.).

A valós, klasszikus értemben

Kőből épített erődítmények (várak, kastélyok, erődök) Kárpátalja területén; a: várak, b: erődök, c: kastélyok, 1: Baranka, 2: Nagyszőlős (Kankó), 3: Dolha, 4: Eszeny, 5: Kovászó, 6: Királyháza (Nyaláb), 7: Munkács, 8: Nevicke, 9: Szerednye, 10: Szilce (Bodoló) 11: Ungvár, 12: Ungvár-Gerény, 13: Huszt, 14: Beregszentmiklós, 15: Visk

Fig. 1

Stone fortifications (castles, forts, mansions) in the territory of the Transcarpathian Region; a: castles, b: forts, c: mansions, I: Bron’ka, 2: Vynohradiv (Kankó), 3: Dovhe, 4: Esen’, 5: Kvasovo, 6: Korolevo (Nyaláb), 7: Mukachevo, 8: Nevyts’ke, 9: Seredne, 10: Sil’ce (Bodoló) 11: Uzhhorod, 12: Uzhhorod-Gerény, 13: Khust, 14: Chynadiyovo, 15: Vyshkove

vett várak közé kilenc kárpátaljai erődítmény sorolható: Szilce (Bodoló), Nagyszőlős (Kankó), Kovászó, Munkács (Palánk), Nevicke, Királyháza (Nyaláb), Szerednye, Ungvár és Huszt. A várak feltérképezése azt mutatja, hogy gyakorlatilag egy vonalban helyezkednek el, melyet a Kárpátok előhegyei és a térség fő vízi artériái határoznak meg (1. kép).

A kővárak történetének kulcsfontosságú és talán legbonyolultabb kérdése létrejöttük kora és okai. Fontosak az erődök átépítéséről, ostromairól és lerombolásáról tanúskodó adatok. Itt meg

NyJAME LV. 2013. 203-250.

203