Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 55. (Nyíregyháza, 2013)
Régészet - Bollók Ádám: A tiszabezdédi tarsolylemez ikonográfiájáról
A tiszabezdédi tarsolylemez ikonográfiájáról rendeltetése körül sem zárult le máig a vita,64 a Walld által építtetett és látogatott épülettípusok sokféleségének ismeretében Qasr al-Halläbät viszonylagos kis méretét semmi esetre sem tarthatjuk a hozzá történő kötést kizáró oknak. Kétségtelen ugyanakkor, hogy ezen attribúció mellett néhány általánosságon kívül semmiféle pozitív érvet sem lehet felhozni - így ebben az esetben egyelőre nem tűnik ajánlatosnak az egykori patrónus(ok) konkrét személy(ek)kel történő azonosítása. A fenti kronológiai, illetve a tulajdonosok személyét érintő áttekintés után érdemes röviden egy pillantást vetnünk a vizsgálat alá vonható senmurv ábrázolásoknak az épületeken belüli helyzetére, illetve az abból adódó tanulságokra. A legtisztább helyzetet természetesen azok az emlékek jelentenék, ahol a senmurv ábrázolást hordozó freskó vagy faragvány egykori helyén maradt: ilyet azonban csak egyetlen lelőhelyről ismerünk, Qasr al-Msattä homlokzati faragványai között (a bejárattól nyugatra elhelyezkedő 4. háromszögben (Kühnel 1933. Abb. 10, Creswell 1979.1:2, Pl. 123, Enderlein-Meinecke 1991. Abb. 20).65 Már kevésbé biztos a Qasr al-Halläbät palotájának fő udvaráról nyíló 10. helyiségében (Bisheh 1988. 274. Pl. VIII.b, Bisheh 1993. 51. Fig. 7)66 feltárt freskómaradványok (9. kép 4.) lokalizálása, az újonnan elkészült rekonstrukció (Arcé 2008. Fig. 20) alapján feltehető, hogy az I. Arcé szerint audiencia céljaira is szolgáló (Arcé 2009. 172.) épületrész falát textilszövetre emlékeztetőén viszonylag nagyobb felületen boríthatta a sénmurvos freskó. Ugyanezt a helyzetet láthatjuk Hirbat al-Mafgar ffeskómaradványinál, ahol a palota bejárati szárnyának északi oldalán, az E2 számú szobában akadtak a medalionos selymekre emlékeztető elrendezésű freskótöredékekre (10. kép 1.) (Grabar 1959. 296-297.).67 Ám amíg a halläbäti freskó viszonylag elérhető helyen volt, addig a Hirbat al-Mafgar-i E2-es szoba a palota egyik eldugott sarkában helyezkedett el. Szintén egy viszonylag nehezen (a középső udvarról nyíló szobák felől) megközelíthető kis helyiség falát díszítette egykor a Qasr al-Hayr al-Garbí-i sénmurvos freskótöredék (9. kép 3.) (Schlumberger 1939. Fig. 26, Schlumberger 1986. Pl. 57:b).68 Ugyanígy a Hirbat al-Mafgar-i palotakomplexumhoz tartozó fürdőből (vagy trónteremből)69 származó senmurv díszes faragványt is a helyiség egyik legkevésbé látványos pontján helyezték el:70a kupola alatti 3. számú falifülkében (az egyetlen figurális fülkedíszként: Hamilton 1959. 152. Fig. 118, Pl. XXIX: 26). Pusztán egykori helyzetéből itt is kevéssé következtethetünk az ábrázolás jelentésére, illetve jelentőségére, különösen, hogy a magasan elhelyezett faragvány körül sok más állat-, illetve emberalakos stukkódísz volt látható.71 Nem emelkedett ki jelentőségével az Azraq al-Sisän-i rezervoár két, közelebbről nem meghatározható funkciójú timpanonjába - több más állatot ábrázoló faragvány közé72 - beépített sénmurvos kő sem 64 A korai időszak Bádiya-teóriáját (Lammens 1910., Herzfeld 1921.) hosszú időre felváltotta a Sauvaget 1939., illetve Sauvaget 1967. által javasolt, s Grabar 1978. 148-173. által továbbfejlesztett (mező)gazdasági funkciót feltételező elképzelére, de feltűnt a kérdéses emlékek politikai jellegű interpretációja is (Gaube 1979.). A jelenlegi kutatás a kérdést jóval differenciáltabban kezeli, lásd ehhez Bisheh 1985. 265., Bisheh 1992., Fowden 2004., Genequand 2008. megjegyzéseit! 65 A palota legújabb alaprajzát lásd: Bujard 2002. Fig. 3 4., Genequand 2008a. Fig. 30-31; izometrikus rekonstrukciója: Bujard 2002. Fig. 8., Genequand 2008a. Fig. 32. 66 Bisheh 1993, 51. az állatot griff ként határozta meg. Az épület alaprajzát lásd: Bisheh 1988. Fig. 25., Bisheh 1993. Fig. 1. Bár Arcé 2008. Fig. 20 képaláírása all. helyiségről ír, megalapozottabbnak tűnik a töredékeket felszínre hozó ásató beszámolójára hagyatkozni. 67 A freskótöredékek: Hamilton 1959. Pl. LXX: 1-6, elhelyezkedésük rekonstrukciója: Grabar 1959. Fig. 253. A palota alaprajzát lásd: Hamilton 1959. Fig. 8. 68 A palota alaprajzát lásd: Schlumberger 1939. Pl. XXXV, Schlumberger 1986. Pl. 22. 69 Ettinghausen 1972. hosszasan igyekszik bizonyítani ezt az álláspontot. 70 így látta ezt már Ettinghausen 1972. 38., 1. lj. 71 A fürdő látvány-rekonstrukcióját lásd: Hamilton 1959. Fig. 25-26.! 72 A faragott kövek legteljesebb katalógusát közli: Bisheh 1986., az újabb faragvány okát: Vibert-Guigue 2006. 331-338. 117
