A nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyvei 54. (Nyíregyháza, 2012)

Régészet - Almássy Katalin: A Mátraszőlős-királydombi kelta temető I. A sírok leírása

A Mátraszőlős—királydombi kelta temető I. 8. sír (IX. tábla 1.) A sírgödör közelítőleg téglalap alaprajzú volt. A hamvak részben a sír északkeleti sarkában voltak egy halomban, részben pedig a sír nyugati oldala mentén, szorosan a fal mellett és a délnyugati sarokban, a gödör alja felett mintegy 15 cm-rel (a magasabban fekvő kupacok nem szerepelnek a sírrajzon). A mellékletek közelítőleg a sír É-D-i középvonala mentén sorakoztak. Két edény (4-5.) cserepei az északi fal mentén, nagyrészt a betöltésből, vagyis a többi tárgynál kicsit magasabban kerültek elő. Ezeket szándékosan törhették össze, mert a szétszórt töredékek alapján az ásató szerint egyértelmű, hogy nem a föld nyomása roppantotta össze az edényeket. A húsmelléklet és ételáldozat csontjai szintén a cserepek közelében voltak, mint ahogy egy vaskés is. A sírgödör kb. 160x115 cm, Mé. kb. 80 cm. A hamvakra vonatkozóan nincs adatunk. Leletek: 1. Barna foltos szürke, kívül és a peremén belül is simított, kopott, töredékekből ragasztott, homokkal soványított nagy edény. Vállát árkolt, a nyakát sima bordával díszítették. M. 28,2 cm, Pá. 24,4 cm, Fá. 13,8 cm. Ltsz. 62.58.44. Neg.sz. Ö 7225. (IX. tábla 8.) 2. Mellette barna foltos szürke, kívül eredetileg simított, de kopott, lehasadozott felületű, töredékekből ragasztott, homokkal soványított tál. M. 7,8 cm, Pá. 19,6 cm, Fá. 9 cm. Ltsz. 62.58.45. Neg.sz. Ö 7228. (IX. tábla 5.) 3. Az 1. edény másik oldalán fiiles bögre. Az igen rossz állapotban lévő tárgy menthetetlen volt. 4. Bama-szürke foltos, kívül simított, töredékekből ragasztott, homokkal soványított fazék. M. 15,5 cm, Pá. 16,2 cm, Fá. 10,2 cm. Ltsz. 62.58.46. Neg.sz. Ö 7235. (IX. tábla 6.) Darabjai mintegy 20 cm vastag földrétegből kerültek elő. 5. Szürke, kívül és a peremén belül is simított, de kopott, lehasadozott felületű, rossz anyagú, töredékekből ragasztott, homokkal soványított tál. Szendvicses (szürke-vörös-szürke-vörösszürke) törésű. M. 11,2 cm, Pá. 26-26,6 cm, Fá. 11 cm. Ltsz. 62.58.47. Neg.sz. Ö 7228. (IX. tábla 7.) Darabjai mintegy 20 cm vastag földrétegből kerültek elő. 6. A 4. fazék töredékeinek, illetve az állatcsontoknak a közelében töredékes LT vas kés textilmaradványokkal. Markolatrésze valószínűleg karikában végződött vagy át volt fúrva. Jelenlegi 11. 9,3 cm. Leltározatlan.

1

6 (X. tábla I.) 7. Csaknem ép hüvelyes vaskard. A tárgy eredetileg annyira jó állapotban volt, hogy a markoló - amelyiknek a kanala beleakadt - a kard hegyét elhajlította. A kard ívelt vállú. Markolata téglalap metszetű, kis kerek gombban végződik. H. 83,5 cm, a markolat H. 12 cm. A hüvely legvége hiányzik, markolat felőli vége ívelt. A függesztőful felső zárása kerek, míg az alsó csepp alakú. Mellé rozsdásodott a kardláncot rögzítő(?) egyik kis karika. A hüvely másik oldalán keretbe foglalt, vésett díszítés maradványai látszanak (egyértelműen egy hólyag motívumot lehet azonosítani az ívelt hüvelyvégnél'

7). A hüvely függesztőfüles lapját hajlították rá az alsó lemezre. Sz. (a függesztöfül alatt) 4,9 cm, a hüvely Sz. 5,3 cm. Ltsz. 62.58.48. (X. tábla 4.) 8. A vaskarddal együtt leltároztak két vas kerettöredéket, amelyek - a kardhüvely meglévő részlete alapján - nem tartozhattak ahhoz. Esetleg pajzs részei voltak. (X. tábla 2.) A további vastárgyak a kard körül voltak, részben felette, részben alatta. Egyik sem égett. 9. A kard körül karikás-kampós végződésű kardlánc hosszabbik tagja. A sírrajz alapján valószínűleg a kampós vége volt a hüvely fuggesztőfulénél. Az igen jó állapotban lévő töredék kétszer 1

6 2004-ben előkerült az MNM raktárában egy doboznyi restaurált mátraszölősi fémtárgy. Ezek értelemszerűen kimaradtak az 1962-es leltározásból. 1

7 A rendkívül hiányos díszítés tipológiai besorolása nem egyértelmű. Valószínűleg inkább szimmetrikus elrendezésű lehetett. 79