A nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyvei 54. (Nyíregyháza, 2012)
Régészet - Almássy Katalin: A Mátraszőlős-királydombi kelta temető I. A sírok leírása
A I mássy Katalin csavart szemekből áll. A leltárkönyvi leírás szerint S alakra görbülve oxidálódott össze. H. 51 cm. Ltsz. 62.58.49. Neg.sz. Ö 7215. (XI. tábla 1.) 10. Mivel a sírleírásban nem szerepelt, valószínűleg a kard alól került elő a rövidebbik kardlánc. (Esetleg ennek része lehet a sírleírásban említett kisebb vaskarika, amely szorosan a kard széle mellett szerepel a sírrajzon.) Az ép darab kétszer csavart tagokból áll, két végén két eltérő méretű karikában végződik. H. 12 cm, a nagyobb karika Átm b. 1,3 cm, Átm,.. 2,5 cm. A kisebb karika Átm b. 0,8 cm, Átm k. 1,5 cm. Ltsz. 62.58.51. (XI. tábla 2.) 11. Vaslemezből hajlított karikaékszer. Átm. 8,8-9,3 cm. Ltsz. 62.58.50. (VIII. tábla 2.) 12. A22 rugószerkezetü, szabad lábú \asfibula. H. 10,9 cm. Ltsz. 62.58.52. (IX. tábla 3.) Még három tárgyat leltároztak ennek a sírnak az anyagához, amelyek a sírleírásban nem szerepelnek, tehát valószínűleg a kard alatt lehettek. 13. Az előzőhöz hasonló A22 rugószerkezetű, de kötött lábú és díszítettebb, hiányos vas fibula több darabban. Helyenként fehér rárakódás borítja. H. 11,5 cm. Ltsz. 62.58.53. (IX. tábla 4.) A kengyel és a láb közé rozsdásodott a fent említett kerettöredékek egy darabkája. 14. Pajzsfogóra emlékeztető, egészen vékony vaspánt. Egyik végén legyező alakban kiszélesedik, másik vége letörött. A meglévő végén beütés (szegecs?) nyoma látszik. H. 10,5 cm, Ltsz. 62.58.54. (X. tábla 3.) 15. Enyhén szögletesedő alaprajzú, kúp alakú, nyéltüskében végződő vas lándzsapapucs. Feltűnő, hogy a sírban lándzsahegyet nem találtak. H. 8,9 cm, Ltsz. 62.58.55. (IX. tábla 2.) 16. Húsmellékletként és ételáldozatként sertést és tyúkot tettek a sírba. 9. sír (XI. tábla 4.) A sírgödör megközelítőleg téglalap alaprajzú. A hamvak a sír nyugati sarka közelében voltak egy halomban. Közöttük feküdtek a fémtárgyak. Mellettük állt a 2. tál és az I. nagy edény, a tálba rakták a 3. tálkát. Két edény (4-5.) cserepei a betöltésből kerültek elő. Ezeket szándékosan törhették össze. A húsmelléklet csontjai az 1-2. edény között voltak. A sírgödör 132x93 cm, Mé. 170 cm. A hamvakra vonatkozóan nincs adatunk. Leletek: 1. Világosbarna, kívül és a peremén belül simított, jó anyagú, nehéz nagy edény. Nyakát borda, vállát árkolt vonalak díszítik. A homokos agyagot őrölt samottal soványíthatták. M. 42,6 cm, Pá. 16,8 cm, Fá. 11 cm. Ltsz. 62.58.58. Neg.sz. Ö 5300. (XII. tábla 5.) 2. Kívül fekete, belül szürke, simított, belül nagyrészt lehasadozott, homokos anyagú, harmadrészében kiegészített tál. M. 10 cm, Pá. 28,4 cm, Fá. 11,4 cm. Ltsz. 62.58.59. Neg.sz. Ö 7228. (XII. tábla 7.) 3. Kívül sötét-, belül világosszürke, szendvicses (vörös-szürke-vörös) törésű, kívül simított, néhol lehasadozott tálka. M. 9,6 cm, Pá. 12,2-12,6 cm, Fá. 6 cm. Ltsz. 62.58.60. Neg.sz. Ö 7235. (XII. tábla 3.) 4. Szürke foltos vörösesbarna, szendvicses (vörös-szürke-vörös) törésű, eldolgozott, homokos anyagú nagy edény korongnyomos töredékei. Vállán és nyaka felső részén szabálytalanul futó besimítások. Belül az edény alsó részét függőlegesen eldolgozták. A sírban lévő darabokból nem lehetett az egész edényt összeállítani. Nyakának Átm. 9,5 cm, hasának Átm. 20,4 cm. Ltsz. 62.58.56. (XII. tábla 6.) 5. Korong nélkül készített, szürke, porózus anyagú (másodlagosan égett?), jól eldolgozott, samottal, összetört kaviccsal soványított tálka töredéke. M. 8 cm, Pá. 9,4 cm, Fá. 8,2 cm. Ltsz. 62.58.57. (XII. tábla 4.) 80
