A nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyvei 54. (Nyíregyháza, 2012)
Helytörténet - Dr. Jakó János: Nyíregyháza I. világháborús katonai szükségkórháza, a barakk-kórház
Nyíregyháza I. világháborús katonai szükségkórháza, a barakk-kórház tartalékkórház két orvosát, dr. Eötvös Dezső népfelkelő ezredorvost és dr. Blech Lajos népfölkelő segédorvost a „ Vöröskereszt II. osztályú hadiékítmányes díszjelvényével tüntették ki") 0 1917 nyarán tüz ütött ki a „fogolytábort barakkórházban", a mosókonyhában kezdődő tüz a szomszédos gépházra is ráterjedt, a gépház és a mosóház teljesen leégett. A kórház ekkori vezetője dr. Pecic Leopold törzsorvos volt. 3 1 A barakk-kórház a hadigondozás nem könnyű feladatából is kivette részét, miután a Geduly Henrik evangélikus püspök által két esztendővel korábban megalapított, az evangélikus központi iskola dísztermében működő Katona-Otthon 1916 novemberében új helyre, a barakk-kórházba költözött, egy teljesen új barakkban nyert elhelyezést. 3 2 A barakk-kórházban elhelyezett Katona-Otthon vezető lelkésze (Zólyomy Pál) a kórházban lévő sebesült és beteg katonák részvételével műkedvelő előadásokat és hangversenyeket rendezett, amelyeket az érdeklődő civil lakosság is látogathatott. 33 1917. augusztus 10-én fbiszentelték a „barakkápolnát". Pár hónappal korábban építkezésbe kezdtek a barakk-kórház területén, maradandó kőépületet, egy kis kápolnát kezdtek emelni az ideiglenes barakkok között. A szertartáson részt vett dr. Wittin Miksa főtörzsorvos és Strunz Jenő alezredes, állomásparancsnok is. 3 4 A „ Nyíregyházi katonák karácsonyi ünnepe a katonai kórházakban " című tudósításból tudjuk, hogy 1917 végén „ ...mintegy ötezer katonát ápolnak a nyíregyházi két kórháztelepen... " A tervezett „ ünnepséget mindkét kórházra kiterjesztik. " 3 5 A hadügyi törvény rendelete értelmében „agyógyulóban levő beteg ipari és gyári munkásokat a kórházból ki lehet adni munkára, hogy a kevés számú munkást ezzel is pótolják. " Ennek értelmében „A 2. számú barakkórház munkásokat ad az iparosoknak " - tudósít a helyi sajtó 1917 szeptemberében. 3 6 A barakk-kórház parancsnoka 1918 végén dr. Szántó Miksa főtörzsorvos, az állomásparancsnok Nagy Ákos vezérőrnagy volt. 3 7 A Hősök temetője Nem lenne teljes a barakk-kórházról nyújtott kép a katonai temető rövid ismertetése nélkül. Már 1914 novemberében felmerült az igény, hogy az elesetteket (akiket hazahoztak vagy akik itthon haltak meg) megkülönböztetett tisztelettel a temető egy elkülönített részében temessék el. Ki is jelöltek a déli, „alvégesi", Debreceni utcai temetőben egy külön parcellát a hősi halottak részére, ennek a helye azonban ma már nem található meg. Kétségtelen tény viszont, hogy 1914/15 fordulójától kezdve már a barakk-kórház déli kerítése mellett, a régi nyugati (vasúti) temetőnek a síneken túli részén kialakított temetőben temették el a barakk-kórházban elhunytakat, akár háborús sérülés, akár járványos vagy egyéb betegség volt a halálok. 1915 őszén már barakk-temetőnek hívták ezt a részt, és halottak napján 800 sír kivilágításáról és felvirágozásáról számol be a korabeli sajtó. 1916-ban 3 0 „Katonaorvosok kitüntetése." Nyírvidék XXXVI11: 150. 1917. július 13.3. 3 1 „Tűz. a fogolytábori barakkórházban." Nyírvidék XXXVMI: 147. 1917. július 10. 3. 3 2 „Az új Katona-Otthon felavatása." Nyírvidék XXXV11: 94. 1916. november 26. 3., „Az új Katona-Otthon felavatása." Nyírvidék XXXVII: 95. 1916. november 30. 3^1. 3 3 „Műkedvelő előadások a Katona-Otthonban." Nyírvidék XXXVIII: 18. 1917. február 2.3., „A barakkórház katonáinak hangversenye." Nyírvidék XXXVIII: 20. 1917. február 6. 2., „A barakkórház katonáinak hangversenye." Nyírvidék XXXVIII: 22. 1917. február 8. 2. 3 4 „Fölszentelték a barakkápolnát." Nyírvidék XXXVII]: 175. 1917. augusztus 11.2. 3 5 „Nyíregyházi katonák karácsonyi ünnepe a katonai kórházakban." Nyírvidék XXXVIII: 277. 1917. december 14. 3. 3 6 „A 2. számú barakkórház munkásokat ad az iparosoknak." Nyírvidék XXXVIII: 213. 1917. szeptember 28. 3. 3 7 „Vizsgálat a barakkórház. parancsnoka ellen." Nyírvidék XXXIX: 275. 1918. december 1. 2. 335
