A nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyvei 54. (Nyíregyháza, 2012)
Helytörténet - Dr. Jakó János: Nyíregyháza I. világháborús katonai szükségkórháza, a barakk-kórház
Dr. Jakó János fogalmazódott meg az új név: Hősök temetője, amelyben 1916 nyarán már 1150 sírt tartottak nyilván. Az ősz végére bővíteni kellett a temetőt (MARGÓCSY 1989. 39.). A bővítésre Szabolcs megye főispánjának 1916. augusztus 10-én kelt kezdeményezése értelmében került sor (HORVÁTH 1982. 174.). Halottak napján a Hősök-temetőjében a gyászünnepségen dr. Stetz Sándor ezredorvos kórházparancsnok intézkedése folytán a barakk-kórház ápolónői is részt vettek. 3 8 Hogy valójában mekkora is lehetett a háború utolsó két évében a temető, pontosan nem tudjuk, de jól érzékelteti nagyságát egy 1925 tavaszán közzétett kimutatás, amely szerint 2781 katonai sír volt még akkor is - sok hősi halott hamvainak végleges nyughelyre történő átszállítása után a Hősök temetőjében (MARGÓCSY 1989. 40.). A később egyre elhanyagoltabb temetőt az 1980-as évek elején rendbe hozták, ma is látogatható. A barakk-kórház utóélete Az I. világháború 1918 novemberi befejeződésével a kórház gyorsan kiürült. Az utolsó halottakat 1919. április 12-én temették a barakkokból, de már nem a Hősök temetőjébe, hanem a mai Köztemetőbe, az ún. Morgó temetőbe (HORVÁTH 1982. 175.). A román királyi csapatok 1919. április 28-án bevonultak Nyíregyházára. 3 9 A román megszállás idején kezdetben politikai foglyokat, internáltakat, később hadifoglyokat őriztek a barakk-kórház épületeiben kifejezetten mostoha körülmények között, miután a háború végeztével a kórházat leszerelték, amiként a mosdót, fürdőt, fertőtlenítőt is, s orvosi felszerelés sem maradt (HORVÁTH 1982. 177.). Ráadásul a ,, megszállás előtti zavaros napokban a baraktábort úgyszólván teljesen szétlopkodták, különösen a deszkákat hordták el szekérszámra... " írja a Nyírvidék 1919 nyarán. 4 0 1919. november II-én 3500 hadifogoly érkezett, közöttük több lázas beteg volt, akiket a járvány kórházba vitték. Itt a román parancsnokság őrséget állíttatott. Közben a lepusztult barakkkórházat tovább toldozták-foltozták. Próbálták rendbe hozni a fürdőt, de így is csak 30 embert lehetett naponta megfüröszteni. Létrehoztak egy fertőző barakkot az újabb és újabb betegek elkülönítésére, de ez sem tudta megelőzni a járványos betegségek terjedését. Dr. Szántó Miksa főtörzsorvos segítséget kért, mert nem tudta egyedül ellátni a betegeket. Kirendelték dr. Nagy János ezredorvost, aki megbetegedett, később azonban felgyógyult. A barakkban dolgozó orvosok közül viszont dr. Bányay Emil aki cs. és kir. ezredorvosként néhány hónappal korábban még az olasz fronton teljesített szolgálatot, s megkapta a Ferenc József rend lovagkeresztjét - tífuszos lett, és pár nap múlva meghalt. Ekkor a barakk-tábornak mintegy 300 lakója volt. 4 1 Huszonegy napos vesztegzárat rendeltek el, és javították a foglyok ellátását. A huszárlaktanyát kitakarították, hogy a hadifoglyok oda kerüljenek, miután a városi fürdőben megfürödtek. Közben ruháikat a kórházban fertőtlenítették. A fürdés előtt hajnyírásra került sor, amihez 10 nyírógépet vettek. A járványkórházból ki kellett lakoltatni a román katonákat, mert ide helyezték el a fertőző civileket. 1919. november 24-én megkezdődött az általános fertőtlenítés, december elejére bebizonyosodott, hogy a tábori fertőtlenítő kapacitás kicsi, és a fúrösztés is lassú. Debrecenből fertőtlenítő vonat érkezett, így néhány nap alatt a táborban lévő valamennyi foglyot sikerült „lefüröszteni". A 21 napos karantén elteltével dr. Voicolescu törzsorvos mindenkit átvizsgáltatott, s az egészségesek hazamehettek. December második felében a táborban a románok vették át az orvosi el látás irányítását. 3 8 „Halottak napján." Nyírvidék XXXVII: 88. 1916. november 5. 3. 3 9 „A román csapatok bevonulása Nyíregyházára." Nyírvidék XL: 95. 1919. április 29. 1. 4 0 „A barak tolvajai." Nyírvidék XL: 158. 1919. július 16.2. 4 1 MNL-SzSzBML V. B. 75. 1. kötet. Egészségügyi albizottság ülésének jegyzőkönyve 1919. november 24., „Óvintézkedések a kiütéses tífusz ellen." Nyírvidék XL: 265. 1919. november 26. 2., „Kitüntetés." Nyírvidék XXXVI11: 23. 1917. február 9. 5. 336
