A nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyvei 54. (Nyíregyháza, 2012)

Néprajz - Bodnár Zsuzsanna: „Hej halászok, halászok..." Ősi mesterségünk a halászat című időszaki kiállítás margójára

Bodnár Zsuzsanna A Sóstói Múzeumfalu jármi kisnemesi házában került megrendezésre az időszaki kiállítás, amelyet 2012. május 1-től június 17-ig nézhettek meg a látogatók. Az épületben berendezett kiállítás a ház alaprajzi tagolódásának megfelelően három nagy részre, a pitvarra-konyhára, a nagyszobára és a kisszobára tagolódott. A kiállítóhely befogadóképessége határt szabott a kiállítandó tárgyaknak, eszközöknek, de az udvar felhasználásával a nagyobb kiállítási tárgyak bemutatására is igyekeztünk módot találni. A kiállítás első termében A halászat és a régészet címmel vitrinekben mutattuk be a vonatkozó régészeti anyagot, amelyek összeállításában a Jósa András Múzeum régészei, L. Nagy Márta és Toldi Zoltán voltak segítségemre. Igyekeztek bemutatni, hogy az élelemszerzés egyik legősibb formája a „halfogás művészete". Régi térképek és a hajdani korok tudományos tájrekonstrukciói alapján megyénk bővelkedett álló- és folyóvizekben. A hal vagy a halászat képi ábrázolásai egyelőre nem ismertek a megyéből, de a Kárpát-medencében számos példát ismerünk. írott források gyakorta kiemelik jelentőségét, olykor gazdasági hasznosságát is. Ezekből óriási halbőségre következtethetünk. Régészeti módszerekkel nehéz megtalálni e mesterség nyomait, hiszen a használati eszközök nagy része szerves anyagból készült, így ezeket az idő szép lassan felemésztette. Ennek ellenére a múzeum gyűjteményében számos tárgyi hagyaték található. Az első vitrinben a közönség a következő régészeti tárgyakat láthatta: bronz lándzsahegyek (Kr. e. 1000 Apagy, Nyíregyháza), obszidián nyílhegyek (Kr. e. 2900, Szabolcs megye), bronz nyílhegyek (

Kr. e. 1800-1000, Szakoly), vasszigony (XIV-XVI. század, Szabolcs megye), edénytöredékből faragott hálónehezék dobóhálóhoz (Kr. e. 5000 körül, Szabolcs megye), vashorgok (XI1I-XV. század, Balsa, Szabolcs megye), csont halász nyílhegy (Kr. e. 5000 körül, Szabolcs megye), csukaállkapcsok (II—VIII. század, NyíregyházaOros), csontbogozók (VIII. század, Nyíregyháza-Oros). A mellette lévő üvegvitrinben bemutatott régészeti tárgyak: agyagkanál (Kr. e. 4900 körül, Tiszabercel), hálónehezékek (Kr. e. 5300-1200, Gávavencsellő, Nagyhalász, Szabolcs megye), tál (Kr. e. 3500 körül, Fényeslitke), tál és fedő (Kr. e. 1500, Nyíregyháza), bronz hálókötőtűk (Kr. e. 1100, Szakoly), szűrőedények (Kr. e. 800, Nyíregyháza-Manda-bokor), agyagtálka és szűrőedény (Kr. e. 4400, Tiszalök), parázsborító (Kr. e. 1400, Gyulaháza), halsütő tálak (Kr. e. 1100, NyíregyházaBujtos, Kenézlő). A vitrin tetején mutattunk be egy nagyméretű bronzbográcsot (Kr. e. 900, Kántorjánosi). A halászok főző- és tálalóedényei szerények és egyszerűek voltak, pusztán a zsákmány elkészítési módjához igazodtak, mindenféle „sallang" nélkül. (1. kép) 1. kép Régészeti tárgyak és a szigonyos halászat eszközei a kiállításban (Bodnár Zsuzsanna felvétele) Fig. 1 Archaeological objects and implements of spearfishing in the exhibition (photograph by Zsuzsanna Bodnár) 288