A nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyvei 54. (Nyíregyháza, 2012)

Régészet - Almássy Katalin: A Mátraszőlős-királydombi kelta temető I. A sírok leírása

A I mássy Katalin A sírban alapvetően minden maradvány a nyugati oldalon volt. A hamvak az északnyugati sarok közelében feküdtek. Melléjük fektették a fegyvereket, de ezek között voltak az öltözék darab­jai is. Az ételmellékletet alkotó edények (1-2.) és az ételáldozat foglalta el szétszórtan a fennmara­dó területet. Az állatcsontok mellett feküdt a 8. vaskés. A sírgödör 160x 170 cm, Mé. 70 cm. A ham­vak összsúlya 315 g, melyből 30 g a koponya, 20 g a törzs, 205 g a végtagok maradványa, 60 g tör­melék. A halott maturusf?) korú férfi(?). Leletek: 1. Barna foltos, kívül eredetileg simított, eléggé lekopott, sóderes homokkal soványított nagy edény. Darabokból ragasztott és kiegészített. Nyakát és vállát egy-egy borda díszíti, alja ta­golt és omphaloszos. M. 22-22,6 cm, Pá. 16,8 cm, Fá. 11 cm, az omphalosz átmérője 6,8 cm. Ltsz. 62.58.297. Neg.sz. Ö. 9738. (LVII. tábla 2.) 2. Sötétszürke, egy helyen drapp foltos, kívül eredetileg simított, nagyrészt lekopott, ho­mokkal és őrölt samottalf?) soványított kis fazék. Ragasztott és kiegészített. Nyakát két besimított vonal díszíti, válla tagolt, alja omphaloszos. M. 11 cm, Pá. 13 cm, Fá. 8,4 cm, az omphalosz átmé­rője 5,6 cm. Ltsz. 62.58.298. Neg.sz. Ö. 9736. (LVII. tábla 3.) 3. Kettéhajlított, töredékes, egyenes vállú vaskard a hüvely töredékeivel. A hüvely függesztőfüles lemeze sima, a másik lemez közepén belülről kidomborított gömbölyű borda fut (LVII1. tábla lc.). Ez a lemez épp a borda mentén kettétöredezett. A sima oldal szélesebbnek tűnik a töredékek alapján. A darabokból nem lehet a teljes kardhüvelyt összerakni. A függesztőfül egy­szerű, félköríves végződésű (LVIII. tábla lb.). A sima, függesztőfüles lemezt hajlították rá a másik­ra. A hosszú Kosd B típusú koptató egyértelműen szegélyszerüen van rátéve a hüvely két lemezére (LVIII. tábla ld.), 15 cm hosszú. A kard hossza: 67+9,5 (=76,5) cm a koptatóval, illetve a markolat maradékával együtt. Ltsz. 62.58.299. (LVIII. tábla la-d.) 4. A kard mellett, arra merőlegesen eredetileg erős középbordával erősített, babérlevél ala­kú vas lándzsahegy. Pengéje letöredezett. Nem látszik, hogy köpűjét hogy alakították ki. H. 42 cm, ebből a köpű 6,3 cm. A köpű Átm. 1,8 cm. Ltsz. 62.58.300. Neg.sz. Ö. 7219. (LVI. tábla 4.) 5. Masszív, kúpos végű, kovácsolt, négyszögletes metszetű, hosszú tüskéjű vas lándzsapa­pucs. Kúpos részének a lándzsanyél felőli végén a szélét lemezesre kalapálták. Itt az Átm. 3,2 cm, H. 14 cm. Ltsz. 62.58.309. Neg.sz. Ö. 7218. (LVIII. tábla 4.) 6. Részben a kardra téve szalag alakú vas pajzsdudor töredékei. A szárnyak közül csak az egyik maradt meg, végei lekerekítettnek tűnnek. Ugyanakkor a sok apró töredék között van négy, amelyek közül kettő mintha lekerekített, kettő pedig határozottan szögletes sarokhoz tartozna. A kö­zepes méretű szegecsek feje lapos, kerek. Az ép szárny alsó oldalán nem látszik a szegecs másik vége. A töredék H. 13,5 cm, Sz. 9 cm. A szegecsfej Átm. 2,2x2,4 cm. Ltsz. 62.58.301. (LVII. táb­la 6a-b.) 7. Négyszer vagy ötször megcsavart tagokból álló vas kardlánc. A hosszú darab tizenegy tagból áll, egyik vége karikás, a másik nyolcas alakú. A csupán két tagból álló rövidebb lánc egyik vége karikás, a másik kampós. A hosszabbik lánc tagjai közé rozsdásodott a 9. vasfibula. A hosszú tag H. 68 cm, a karika Átm k. 2,4 cm, Átm b. 1,2 cm; a rövid lánc H. 14,3 cm, karika Átm. 2,4 cm. Ltsz. 62.58.302. Neg.sz. Ö. 7219. (LIX. tábla la-b.) 8. Nagyobb, enyhén ívelt, szkíta típusú vas kés. Hegye és nyéltüskéje letört. A penge tövé­nél az egyik oldalon textil- és talán fa- vagy bőrmaradványok vannak. H. 17,3 cm, Sz. 2,6 cm. Ltsz. 62.58.304. (LVII. tábla 5.) 9. A kardkötőlánc hosszabbik elemének tagjai közé szorult egy F22 rugószerkezetű vasfi­bula. Arányai nem hasonlítanak a többi fibuláéhoz: igen nagy átmérőjű rugóhoz zömök test társul. 118

Next

/
Thumbnails
Contents