A nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyvei 54. (Nyíregyháza, 2012)

Régészet - Almássy Katalin: A Mátraszőlős-királydombi kelta temető I. A sírok leírása

A Mátraszőlős—királydombi kelta temető I. A fibula lába valószínűleg nem volt visszakapcsolva. H. 8 cm, a rugó Átm. 2,8 cm. Ltsz. 62.58.302.2. Neg.sz. Ö. 7219. (LVII. tábla 4.) 10. A pajzsdudor egyik szárnyánál, a kardtól távolabb, de a kardlánc közelében lapos, egészen enyhén ívelt vaslemez karika. A kardfüggesztés része lenne? Hiányos. Átm

k. 5 cm, Sz. 1,2 cm. Ltsz. 62.58.303. Neg.sz. Ö. 5303. (LVIII. tábla 2.) ILA kardlánc mellett, 62.58.302.1. leltári számon szerepel egy kis töredékes vas karika, illetve egy hasonló vastagságú ívelt vashuzal töredék két darabban. Mivel átmérője hasonló a fibula rugójáéhoz, elképzelhető, hogy annak volt egy párja is, mely elenyészett. Átm. 2,5x2,8 cm. Ltsz. 62.58.302.1. (LVIII. tábla 3.) 12. Húsmellékletként(?) és ételáldozatként sertést helyeztek a sírba. 47. sír (LIX. tábla 2.) Valószínűleg téglalap alaprajzú sír. A gép az éjszakai műszakban egy óriási rögben egyben kiemelte s az oldalára fordítva letette. így pontos helye és tájolása csak valószínűsíthető. Ugyanakkor a tömb egyben maradt, így a leletek is a helyükön voltak. A sír alján, északi és nyugati fala mentén faszéncsíkok húzódtak. A hamvak az ezek által határolt északnyugati sarokban feküdtek. Közöttük voltak a fibulák (4—5.). A lazán sírba tett ételmelléklet foglalta el a sírgödör déli kétharmadát. A tyúkhús a 2. tálban volt. A sírgödör (a tömbben meghatározható oldalak alapján) 150x 100 cm, Mé. mintegy 150 cm (a tömb alján ugyanaz a kavicsréteg jelentkezett, amelyik a környező altalajban is folytatódott). A hamvak összsúlya 100 g, melyből 30 g a törzs, 45 g a végtagok maradványa, 35 g törmelék. A halott 15 évnél idősebb nő(?), ugyanakkor 1 g-nyi borda és ujjak maradványa, illetve törmelék egy infans I. korú csecsemőhöz tartozik. Leletek: 1. Kívül simított, drapp foltos szürke, homokos anyagú, kicsit ügyetlenül kidolgozott, töredékekből ragasztott nagy edény. Vállát és a nyakát bordával, nyakát és az alsó részét néhány szabálytalan vagy kettős, besimított körvonallal díszítették. M. 36 cm, Pá. 17,4 cm, Fá. 12 cm. Ltsz. 62.58.305. Neg.sz. Ö. 7209. (LX. tábla 1.) 2. Kívül eredetileg simított és valószínűleg szürke, de szinte teljesen lekopott felületű, jelenleg vörösesbarna foltos, homokkal és őrölt samottal soványított, vékony falú, könnyű tál töredékekből ragasztva. M. i 1,6 cm, Pá. 26,7 cm, Fá. 6,2 cm. Ltsz. 62.58.306. Neg.sz. Ö. 7205. (LIX. tábla 4.) 3. Kívül simított, szürke foltos világosbarna, homokkal soványított, jó anyagú, kicsit elnagyoltan kidolgozott, töredékekből ragasztott fazék. Korongolás és/vagy égetés közben a soványító anyag vagy az agyagban eleve meglévő durvább szemcsék miatt felülete sérült. A nyak és váll találkozásánál besimított vonal fut körbe. M. 14,6 cm, Pá. 17,7x18,5 cm, Fá. 9,2 cm. Ltsz. 62.58.307. Neg.sz. Ö. 7210. (LIX. tábla 5.) 4-5. A22 rugószerkezetű, bronzdrótból hajlított, kötött lábú, vitézkötéses fibulapár. Az egyikből (4.) mindössze a díszített lábvég töredéke maradt meg. H. 3,5 cm. Ltsz. 62.58.308. (LIX. tábla 3a-3b.) 6. Húsmellékletként sertést helyeztek a sír aljára és tyúkot a tálba. 48. sír A kotró a temetőtől északra eső, előző évben nyitott és kitermelt Bognár-féle bányában dolgozott. Úgy látszik, hogy voltak sírok, amelyek mélyebbre nyúltak, mint ahogy Bognár a kavicsot kitermelte, ugyanis a gép egy kardot és három(?) edény (nagy edény, tál és kisebb edény) töredékeit 119