A nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyvei 54. (Nyíregyháza, 2012)
Régészet - Almássy Katalin: A Mátraszőlős-királydombi kelta temető I. A sírok leírása
A Mátraszőlős—királydombi kelta temető I. hosszabb lehetett, mint maga a kard. A kardvég egészen legömbölyített. Darabokra törött, többször restaurálták. 2 5 A töredék H. 75,5 cm, ebből a markolat darabkája 4,5 cm. Sz: 3 cm. A kardhüvely darabokra törött, hossza nem számolható ki. A fűggesztőfül aszimmetrikus, az átellenes oldalon a hüvelyt két gomb díszíti, az ezeket összekötő lécen pastillage-szerű díszítés fut körbe. A 2004-es restaurálás előtt a díszgombok alatti hüvelyszakaszon vésett díszítés értelmezhetetlen része látszott. A hüvely függesztőfüles lapjára hajtották rá a másik lap szélét. A koptatónak két különálló, nem összeillő töredéke van meg: keresztmerevítője volt és V alakú lehetett. Néhány töredék külső oldalán mintha famaradványok látszanának (11. kép). A hüvely Sz. 4,3 cm. Ltsz. 62.58.293. (LVI. tábla la-lb.) 6. A kard fölött vas kardlánc. A sírrajz alapján a hosszú tag biztosan a sírban volt, még ha esetleg hiányosan is. Ennek ellenére csak egy karikás láncvéget leltároztak be. Valószínűleg maga a tárgy annyira rossz állapotban volt, hogy nem tudták felszedni. A töredék alapján kovácsolt, lapos szemekből álló lánc lehetett. Átm. 2,8x3 cm, belül 0,6x0,8 cm. Ltsz. 62.58.295. (LVI. tábla 2.) 7. Közepes méretű szegecsekkel átütött, szalag alakú vas pajzsdudor. Nagyon hiányos, szárnyainak pontos formáját sem lehet kiszerkeszteni. A sírrajz alapján trapéz alakú volt. A töredék H. 12,5 cm, Sz. 9,5 cm, M. 4,2 cm. A szegecsfej Átm. 1,6 cm körül lehet. Ltsz. 62.58.294. (LV. tábla 7.) 8. Üreges vas karperec töredékei. Az egyik szétnyílt töredéken talán kis textilmaradvány van. Külső Átm. 9,5 cm körül lehetett, tehát valószínűleg felkarperec. Ltsz. 62.58.296. (LV. tábla 5.) 9. Vastárgy. A kotró elpusztította, csak a rozsdája jelezte a helyét. A rozsdafolt kiterjedése alapján kés vagy olló lehetett. 10. Húsmellékletként sertést és tyúkot helyeztek a sírba. 46. sir (LVII. tábla I.) Téglalap alaprajzú sír. Az altalaj szintjén, az oldalak mentén igen erős szénfoltok, illetve csíkok jelentkeztek. A bontás során megállapítható volt, hogy a sír szélén egymás fölé helyezett pallók voltak, ezek maradványai a szénfoltok. A szénszálak iránya minden esetben a falakkal volt párhuzamos. Legjobban a délnyugati sarokban maradtak meg a szénnyomok. Itt még az is látható volt, hogy a gerendák boronaszerüen lehettek összeillesztve, majd a fal összeroskadásakor az eresztékek szétestek. A nyugati fal mentén két gerenda feküdt egymás fölött. Ezek közül a felső befelé dőlt. A fal közepe táján mintegy 22 cm-es szakaszon hiányzott a faszén, mintha a gerenda megszakadt volna. A déli fal mentén 3 szenes csík - 3 gerenda(?) - látszott. Itt a legfelső a sír falához simult, a középső már befelé dőlt, míg az alsó ez alatt volt. A széncsíkok mind a nyugati, mind a déli fal mentén a sarkok felől középre lejtettek, vagyis a gerendák a föld nyomásától meghajolhattak. Egy kevés faszenet találtak az északi fal mentén, valamint attól kissé beljebb is. Feltehető, hogy a sírgödör falát boronaszerüen összeillesztett fagerendákkal vagy pallókkal bélelték ki. 2 5 A 2004-es újrarestaurálásból néhány darabja kimaradt. 11. kép Kardhüvely töredéke fanyomokkal(?) a 45. sírból Fig. 11 Fragment of a sword scabbard with traces of wood (?), grave 45 117
