A nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyvei 54. (Nyíregyháza, 2012)

Helytörténet - Dr. Jakó János: Nyíregyháza I. világháborús katonai szükségkórháza, a barakk-kórház

Nyíregyháza I. világháborús katonai szükségkórháza, a barakk-kórház Dr. Jakó János A nyíregyházi barakk-kórházról létesítésének kilencvenedik évfordulóján az Orvosi Hetilap hasábjain korábban már megemlékeztünk (JAKÓ-KÜHRNER 2006.). A jelenlegi munka célja az utóbbi évek kutatásai - elsősorban a helyi sajtó (Nyírvidék) részletes áttanulmányozása - során ismertté vált, valamint újabban közölt adatok felhasználásával a barakk-kórházra vonatkozó ismeretek részletesebb bemutatása. Előzmények Egy hónappal a szarajevói merénylet után, 1914. július 28-án az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzent Szerbiának. Az 1914. július 31 -i általános mozgósítással egyidejűleg a polgári hatóságok is megkezdték a közegészségügy szükségesnek látszó átszervezését. A katonai mozgósítás az orvosokat is érintette. Augusztus 25-én valamennyi olyan tartalékos tiszti vagy legénységi állományban lévő személyt, aki orvosi diplomával rendelkezett, a hadiállapot tartamára orvosi szolgálatra hívták be, 1915.július ll-től pedigaháború idejére ténylegesítésüket kérő nyugállományú orvosok is jelentkezhettek szolgálatra. A növekvő orvosi létszámhiányt rövidesen a hadköteles korból kikerült orvosok bevonásával igyekeztek enyhíteni, egyetemi tanárokat, valamint állami vagy városi kórházak vezető orvosait alkalmazták polgári tanácsadó orvosként (Kiss 2005. 139.). Néhány hónappal a háború kitörése után az északi harctéren járványok ütötték fel a fejüket, ezért a belügyminiszter Magyarország északkeleti részén 14 megfigyelőállomás felállítását rendelte el, amelyek - nyugatról kelet felé haladva - Nyitra, Trencsén, Zsolna, Besztercebánya, Rózsahegy, Losonc, Miskolc, Kassa, Debrecen, Sátoraljaújhely, Nyíregyháza, Ungvár, Munkács és Szatmárnémeti határában létesültek, a besztercebányai és a rózsahegyi kivételével vasúttal könnyen megközelíthető helyen. Leghamarabb- 1914. október 9-én, illetve november 1-jén - az ungvári ésadebreceni megfigyelőállomás készült el, legkésőbb - 1915. március 27-én - a nyitrai kezdte meg működését (MAILÁTH 1915.431-432., Kiss 2004. 1865.). A gyors egészségügyi intézkedést Szabolcs megyében a keleti front közelsége is indokolttá tette, gondoskodni kellett ugyanis a várható sebesültszállítmányok elhelyezéséről és orvosi ellátásáról, valamint egy lehetséges járványveszély elhárításáról is. Nyíregyháza polgármestere, Májerszky Béla szerint „a hadi állapot következtében az ország egész területén fokozódott a népforgalom, a nagy embertömegek aránylag kis térre való összevonása könnyen előidézheti az egészség veszedelmét, különösen akkor, ha ilyen veszélyek megelőzésére idejekorán gondoskodás nem történik. " Ezért felszólította ,,a város területén működő összes NyJAMÉ LIV. 2012. 327-338. 327