A nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyvei 53. (Nyíregyháza, 2011)

Régészet - Patay Pál: Telep a java rézkor végéről Panyolán

Telep a java rézkor végéről Panyolán tér el a szokványos fülektől, hogy amíg az utóbbiakat az edény falába általában becsapolták, ezeket egy, az edény szájpereméből kinyúló és visszahajló nyelv végének az edény vállához odaragasztásával rögzítették. A fül alja egy, az edény falához simuló tárcsában végződik, amelyik általában homorú (VII. tábla 5-8.). Ezt gyakran egy függőleges gerinc tagolja, ami azt a látszatot kelti, hogy nem egy, hanem két ujjal nyomták az edény falához (IV. tábla 1., VII. tábla 4.). Akad olyan fül is, amelynek nemcsak a tárcsáján, hanem magán a testén is gerinc fut alá (VII. tábla 9.).

3

6 Amíg zömmel a nyakat áthidaló füleket alakították ki ilyen módon, néhány esetben az edény hasán vagy vállán lévőt is. A tárcsás fülek elsősorban a vékonyabb falú, finomabb kivitelű edényeken fordulnak elő. A 73 általunk regisztrált (ép és csonka) példány közül mindössze 17 (23%) a durva vagy durvább kivitelű (VII. tábla 7-8.). Utóbbiak között gerinces tárcsájú csak egyetlen egy van.

3

7 Egyébként a finom kivitelűek esetében is többségben vannak a sima (egy ujjal rátapasztott) tárcsájúak: 56 példányból 33 darab (57%). Meg kell említenünk egy fül töredékét, amelynek lapos hátán két barázda fut alá (VIII. tábla 1.). Minthogy ez eredetileg az edény pereméből kiindulva föléje magasodott, ugyancsak tárcsás lehetett. Nem soroltuk az előbb tárgyaltak közé azokat a kisméretű tárcsás füleket, amelyek nyílásán csak egy vékony zsinór fűzhető át. (Megkülönböztetésként nevezhetjük ezeket fülecsnek is.) Finomabb kidolgozású edényeken fordulnak elő. Kilenc példányukat regisztráltuk. Hatnak a nyílása függőleges, és mindkét oldalán van egy-egy sima tárcsa (I. tábla 3-4., VI. tábla 4.),

3

8 kettőé vízszintes, és csak alul van tárcsája (VIII. tábla 3.),

3

9 míg egy továbbinak a nyílása ugyancsak vízszintes, és mind a négy oldalán van tárcsa (VIII. tábla 2.). A nyakat áthidaló füleknek van egy másik, sajátos típusa is. Szára kerek vagy háromszög metszetű, és az edény szájperemének magasságában vízszintesen, korongszerű vagy háromszög alakú lapot alkot. A tiszalúci telep anyagának kiértékelése során kalapos fülnek neveztük, annak alapján, hogy több példányon a fülön lévő korong domború, és így kalapszerü benyomást kelt (PATAY 2005. 103., Tafel 44: 2-6.). Ez a típus Panyolán jelentős számmal - 12 darabbal - képviselt (VIII. tábla 4.),

4

0 közéjük számítva egyet, amelynek a korongja nem kalapszerű, hanem homorú, és tárcsával tapad az edény oldalához (VIII. tábla 5.). A háztartási cserép eszközleletek közé tartoznak még a kanalak. Négy példány került elő. Egy miniatűr példány kivételével töredékesek (VIII. tábla 7.).

4

1 A kerámialeletek közé tartozik még egy korong alakú ép nehezék, valamint egy másiknak a töredéke. Az épen maradt példányt az átmérője harmadánál zsinór átfüzése céljából átfúrták. Átmérője 8,2 cm, vastagsága 2,5 cm (VIII. tábla 6.). Nem hiányoznak a begyűjtött anyagból a pattintott kövek sem. Összesen 53 db került elő. Közülük 23 anyaga tüzkőféleség (9 penge, illetve töredék, 2 penge vagy fúró, 1 fúró, 5 vakaró, 5 szilánk, 1 kis rög). 30 darabé obszidián (14 penge, illetve töredéke, 14 szilánk, 2 kis rög). Különösebb jelentőséget nem tulajdoníthatunk nekik. Az ásatás egyetlen csonteszközt vagy elfogyasztott élelemből származó állatcsontot sem szolgáltatott. Ennek oka a savanyú talaj - mint általában Északkelet-Magyarországon amely a csont 3

6 Leltári szám: 507.2., 675.23. 3

7 Leltári szám: 363.11. 3

8 Leltári szám: 350.13., 364.8., 568.9., 578.1., 582.2., 628.22. 3

9 Leltári szám: 293.3., 345.10. 4

0 Leltári szám: 271.31., 271.50., 271.51., 351.1., 363.7., 505.18., 553.22., 582.3, 589.14., 604.16., 632.2., 675.23. 4

1 Leltári szám: 271.7., 365.1., 573.1., 611.1. 51