A nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyvei 53. (Nyíregyháza, 2011)

Gyűjteménytörténet, muzeológia - Madár Xiména: A Jósa András Múzeum képzőművészeti gyűjteményének születése és fejlődése 1945-ig

Madár Xiména való adakozásra. Én hiszem, hogy egy kis teremre valót így össze lehet kapargatni - tekintve a cél nemességét és művészi szükségességét. A magunk részéről minden akaratunk oda fog irányítani, hogy a dolog sikerüljön". (JAM IRATTÁRA 14/1921) Ugyanekkor vásárolt a múzeum Kirchner Jenő festőművésztől 1000 koronáért egy „női fejet" (festmény). Ajándékként is kerültek új alkotások a gyűjteménybe. Kircher egy szépiával és tussal készült rajzot (Tavaszi verőfény) ajándékozott a múzeumnak. Tamás Henrik, a Singer és Wolfner könyvkereskedés egykori igazgatója pedig egy Czigány Dezső festette kubista tájképet adott, mely - nem tudni milyen okok miatt - soha nem került a leltárba (JAM IRATTÁRA 32/1921). Tornyai is hajlandó volt segíteni, bár nem ingyen: „A Múzeumotok gyarapításához én nagyon szívesen hozzájárulok legjobb képességeim szerint. Megtagadhatnám-e tőled? Csak az a bökkenő, hogy hogyan ütjük nyélbe? Szeretném, ha megállapodnánk abba, hogy töszöm aszt, kapok 5000 koronát és te, meghatároznád, hogy mit kívánsz érte (...) olajfestményt és pár rajzot?... " (OSzKKt. F78/371/53) Később az 5000 korona 10.000-re módosult, majd 12.000-re (mely árba már a rámák is beletartoztak), ezért két festményt vásárolt a múzeum Tornyaitól (Délibábos puszta, Aranytenger). A festmények mellé a művész ajándékként 8 rajzot küldött: A betyár felesége a vármegyén (1907), Beszélgetők az asztalnál, Putri (1887), Tanya, Kis gyerek, Csizmák (1886), Asszony kis gyerekkel, Beteg ágyban (LELTÁR 1933.). Valószínű, hogy a sikeresen nyélbe ütött üzlet hatására ajánlotta fel Tornyai a vármegyei Jósa Múzeum számára megvételre saját gyűjteményét. A 87 darabos kollekció Tornyai barátainak, festőtársainak munkáiból, személyes jellegű tárgyaiból állt. Az anyag legértékesebb része minden bizonnyal az a 13 festmény volt, melyek művészi színvonaláról ma már csupán az egykori leltárból nyerhetünk némi képet. Olyan rangos művészek munkái kerültek ily módon a nyíregyházi múzeumba, mint Jankó János, Rudnay Gyula, Hegedűs László, László Fülöp vagy Endre Béla. A festményeken kívül 2 szobor (Fadrusz János kolozsvári Mátyás király lovasszobrának feje gipszből és Kallós Ede munkája: Kozma Sándor síremlékének gipszmintája), 22 rajz, 2 litográfia, több fénykép (40), pár könyv (5) és különböző relikviák (Jankó János palettája, Munkácsy Mihály ecsetje, Fadrusz János mintázófája) alkották azt a becses gyűjteményt, melynek megvásárlásáról a Nyírvidék is beszámolt 1921. november 6-i számában (MIT VÁSÁROLT 1921.). Tornyainak a vásárlással kapcsolatban a következők voltak a feltételei:,.főszempont lenne Neked is mint nekem, hogy legalább 50.000 krón tiszta bevételem lenne nekem, (esnék nekem!) Azt is lehetőleg csináld ki, hogy vétel esetén én itt adnék át mindent Hellben, becsomagolás, szállítás nem az én terhemre menne. Mert, hogy ezt nem szívesen vállalnám 20.000 krónért sem!"- írta Kiss Lajosnak (OSzK Kt. F78/371/59). A feltételeken nem csodálkozhatunk, hiszen Tornyai ebben az időszakban igen nehéz napokat élt meg. Édesanyja 1920. március 16-án meghalt, Mári (Kovács Mária - aki 1905-től modellje, majd élettársa volt) elhagyta, mártélyi házát kifosztva találta. Egy ideig a régi kaszárnyában lakott, majd átmenetileg a hódmezővásárhelyi kultúrpalotában kapott helyet. Megromlott a város vezetőivel fenntartott kapcsolata is. Végül 1921. november 16-án végleg Pestre költözött (BODNÁR 1986. 140.). Kiss Lajos és dr. Dohnál József vármegyei főorvos, a múzeum akkori igazgatója közbenjárására a vármegye közgyűlése 70.000 koronát szavazott meg a múzeumnak, hogy megvásárolhassák az értékes gyűjteményt. Ez az összeg tartalmazta a szállítási költségeket. Kiss Lajos személyesen utazott Hódmezővásárhelyre, hogy átvehesse barátjától a megvásárolt műtárgyakat (JAM. AD. 99/1921). Megfelelő helyiség hiányában számos alkotást az alispáni és a főispáni hivatalban helyeztek el. 260