A nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyvei 53. (Nyíregyháza, 2011)

Gyűjteménytörténet, muzeológia - Madár Xiména: A Jósa András Múzeum képzőművészeti gyűjteményének születése és fejlődése 1945-ig

A Jósa András Múzeum képzőművészeti gyűjteményének születése és fejlődése 1945-ig 1921 novemberében Szentimrey Gyulától 2000 koronáért megvásárolták Klimkovics Béla festőművész Bunkó Miska és Jónás Anti című olajfestményét (JAM IRATTÁRA 102/1921). Az első világháború utáni nehéz gazdasági viszonyok, a korona értékének fokozatos romlása nem kedvezett a képtár alapításának, másrészről ebben a megyében hiányoztak a mecénások, gazdag műgyűjtők, akik pénzzel vagy ajándékozással támogathatták volna Kiss Lajos törekvéseit (MURAKÖZI 1981. 10.). Bár 1924-re 1.000.000 koronás államsegélyt szavazott meg a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium a múzeum számára, az 1922-es évtől kezdődően szinte kizárólag ajándékozás útján gyarapodott a képzőművészeti gyűjtemény (JAM. AD. 28285/1924). 1922-ben két ajándékozás történt a képtár részére. Fesztory Sándor leveleki közjegyző Petrasovics Sándor 48-as főhadnagyot ábrázoló vízfestményt (Révész Imre munkája?), Nyárády Mihály pedig Nyárády Dávid leányáról, Müller Amáliáról készült ceruzarajzot ajándékozott a vármegyei múzeumnak (JAM. AD. JELENTÉS 1922.). Az 1930-as években főként a néprajzi tárgyak gyűjtése és a régészeti ásatások, leletmentések kötötték le Kiss Lajos energiáit. 1932-től kezdődően az Országos Magyar Gyűjteményegyetem előbb 700, majd 600 pengős államsegélyt utalt ki a múzeum részére azzal a kikötéssel, hogy kizárólag néprajzi tárgyak és eszközök vásárlására fordítható (JAM. AD. 434/1933). A későbbiekben ezt módosították: az összeg felét régészeti ásatásokra is fel lehetett használni. Bár egy-két ajándékozás még történt a múzeum képzőművészeti gyűjteménye javára, ezek korántsem voltak olyan jelentősek, mint az 1921. évi gyűjtés. 1931-ben Bay András debreceni ügyvéd „két db. festményt" (két arckép) ajándékozott a Szabolcsvármegyei Jósa Múzeum régiségtára részére (JAM. AD. 432/1932). 1933 májusában került a gyűjteménybe Häuser Ferencnek, Bártfa polgármesterének portréja, melyet 1845-ben festettek. A kép Geppel Tivadar órásmester ajándéka (JAM. AD. 59/1933). Ugyanez év márciusában egy másik ajándékozásról tudunk: Opris Oszkámé nyíregyházi lakos Kossuth Lajos leányát, Kossuth Vilmát ábrázoló olajfestménnyel gazdagította az intézményt (JAM. AD. 50/1933). A képtár 1933-tól a művelődéstörténeti osztályba olvadt. Míg 1933-ban a néprajzi tárgyak száma 1512-re növekedett, a képzőművészeti anyagot nyilvántartó leltárban még mindig csak 53 tétel szerepelt. Megjegyzendő, hogy ez a tételszám nem tükrözi a valóságot, ugyanis Kiss Lajos a Jankó fivérek több rajza, karikatúrája közül nem egyet ugyanazon leltári számmal jelzett. Másrészt az 1922 utáni gyarapodást Kiss Lajos már nem vezette be a leltárba. Az államsegélyt élő művész alkotásainak megvásárlására nem fordíthatta a múzeum, műtárgyvásárlásra viszont nem állt rendelkezésére állandó jellegű forrás (NÉMETH 1981. 6.). Ráadásul az eddig szerzett anyag egy részének búcsút kellett inteni, amikor a vármegye alispánja, Virányi Sándor a képeket a múzeumból az egyes hivatalokba és a könyvtár olvasójába vitette (LELTÁR 1933.). Számos festmény csak évtizedekkel később került vissza a gyűjteménybe. Csallány Dezső múzeumigazgató 1968-ban az elszállított 7 festményt visszakérte, de ekkorra már csak a Széchenyi portré, a Délibábos puszta és az Aranytenger című festmények voltak fellelhetőek (JAM. AD. 14/1968). Az 1930-as évek elején jelentős kezdeményezés született Nyíregyházán a sóstói művésztelep létrehozásával. Az alkotótelepen - mely 1931 és 1934 között működött - olyan jelentős művészek fordultak meg, mint Rudnay Gyula, Boross Géza, Koffán Károly, Czene Béla, Kun István, Kmetty János vagy Csáky-Maronyák József. A szervezési munkálatokban Kiss Lajos tevékenyen részt vett, ám a múzeum számára egyetlen müvet sem sikerült megszereznie (MURAKÖZI 1987. 352.). A Jósa András Múzeum jelenlegi képzőművészeti gyűjteményében is csupán egy olyan alkotás található, mely a sóstói művésztelep emlékét idézi, Boross Gézának (Kiss Lajos veje) a Jósa kutat 261