A nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyvei 53. (Nyíregyháza, 2011)

Művészettörténet - Varga János: „Inditom levelem Penczelveniából Észak Amerika szeglete sarkából..." Varga Ignác verses notesza Amerikából

Varga János F..y ^/.'ffüti irjftt/* 6*. i /r./.t Atrri*,-, Zo-A-. Z" c rf < ? y / >y>ß/A.** Kpf.^/t SA Ant-n^tAt 'a*" * A "'7 ^^ /Zlotyit* eA* fXtvi 1 >/<* -Xíjltr í Xie-Áf.n ! i JllH L-'fd^y í/xtp-i /TT' . _ i-m /j. ß» A? Xj t X IUa > /#/<* //A / '« ZuMly AllJ • y» •*•/'* yfj •t '-CjpH.-7-k.'f Ac- -M ^ i? /# / y yrt-e.jp tri -max* xs^ ÍTCrl ^ yCmrx /A <A*/<WíAr * ,,/ú /úy Ád xuci /xAjo-y t/ftc M. .' >> it a-i m ZüyyÁt • /* ni m t> s * /a./*«*­Za íxxx •4'c* Od. J _ Á, tra/ir {'tySfj.d cFÁi ? da n /it/ii y '' r a- y- 1 v axes­'Ttr-ysi*. f> Fripy, •Vjf-" íCifpa t yH* u. f j/> , Mik « -Áo .Xeyyßi tsfá&f aJßfry* Áé et <? r 4-*. 2. kép Részlet a „A Rákóczi induló" c. versből Fig. 2 Details from the poem titled "A Rákóczi induló" [Rákóczi Marsh] kuruc-versek formájában. A bujdosó ku­ruc figurája olyan költeményekben jelenik meg, mint például A Rákóczi induló, Zug harsog a Kárpát fája, Rákóczi Búcsúja, Nagy erdők zúgása (2. kép). A harmadik jelentős csoport a fü­zetben az ún. háborús-hazafias versek. Var­ga Ignác Amerikában is figyelemmel köve­ti a világháborús eseményeket, sőt azokkal lényegében szinkronban jegyzi, másolja magának a népszerű, a hadszíntereken és otthon szinte mindenki által ismert harci költeményeket. Ezek közé tartozik például: Mi vagyok én, Dal 1914ből (1-11.), Magyar ország, A Visztulái csatáról („szerkeszete Kóró Pál 1914 okt. 24" megjegyzéssel a végén), Beborulta, Egyikfijam csata té­ren („Gróf Vass Béla irta"), Ez más vers, Huszár nóta, Dal Decz 24, Honvédek da­la, Katonaálom, Vész madarak ellen, Tá­bori dal, Húszár-levél, Márcziusi indulás (3. kép). Ismeri Heltai Jenő háborús ver­sét, a Fehér ruhákal is. A másolt válto­zat végére a következő megjegyzést fűzi: „szerkesztető (az „írta" áthúzva) Heltai Je­nő 1914 októberben/ Mikor vólt a világ há­ború" (4. kép). Varga Ignác Amerikában írott kéz­iratos verseskönyve egy szatmári falusi em­bernek az emigrációban töltött nehéz éve­it, az otthontól, a családtól és a hazától tör­ténő elszakadás léthelyzetét megtapasztaló, s az idegenség-érzetet valamilyen módon feldolgozó stratégiáját illusztrálja. A had­színteret, a hadifogságot a közösségnek bemutató (VARGA 2007.), az idegenséget az otthonos emberi környezet számára dokumentáló világháborús kéziratos versekkel, verses könyvekkel ellentétben ez a füzet elsősorban a szerzőnek magának íródott, személyes jellegű. A szöveg elsődleges olvasó­ja maga a szerző, és csak másodsorban szól mint lehetséges hagyaték-dokumentum a családnak, -4L •f/M*-, lÁt-si, 'jr 'J/uÉtC"* 4 „ 't^Aem , VP (Xpfy&f^ syritsTiJP >-• c+ßy^e A •etréé/f' y^ß P n sog/^Mf M ^ * T^^ t-t^ sffiíL™^ amftßf^ti-s Pbrytr+ifÄ A •TrrUtßy*-'« • aj.** ^Mfar 3. kép „Huszár nóta" Fig. 3 "Huszár nóta" [Hussar Song] Cptg fi- /£J[4yrvp yy** wZ^ fi&C MLt f)/* * nű-rZ' AidULZ lArX es? lA-ayn ryruijffl'X­of 4yl fA^PP í _ FHrpy i/ ntß* yf fa 'rrUf vnSV^tfMk 1 a/4 a ,/eJ/e i/isty /aAc /a ve • Kf i Jtey -rn&rtJ&r. ' 4/éccdff y-r-t rtJA*­254

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents