A nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyvei 53. (Nyíregyháza, 2011)

Régészet - Jakab Attila: Téglaégető kemencék a középkori Magyarország területén

Jakab Attila A fő típusokat római számokkal jelöltem. Négy csoportot különítettem el.

1

9 I. típus: Földfelszínen álló kemencék (tábori vagy mezei kemencék) Meglehetősen ritkán lehet régészetileg megfigyelni, mivel eredetileg a felszínen álltak. A néprajzi anyagban négyszögletes alaprajzúak, de ha Kovalovszki Júlia megfigyelései valóban egy földfelszíni kemencére vonatkoznak, akkor nem lehet kizárni a kör vagy ahhoz közel álló formát sem. így esetleg altípusai is létezhetnek: a: téglalap alaprajzú b: kör alaprajzú.

2

0 II. típus: Földbe mélyített kemencék állandó rostéllyal Azokat a földbe mélyített kemencéket soroltam ide, amelyeknek fala vagy agyagból épített (Pókaszepetk), vagy az altalajból kialakított (Csongrád-Várhát, Zenta). Fő jellemzőjük, hogy állandó rostélyuk volt, s a tüzelőnyílásuk a rövidebbik oldalon található. Ilyen kemencékkel a külföldi anyagban nem találkoztam. Jellemzőik alapján önálló csoportot alkotnak. A tüzelőjáratok száma szerint alcsoportokat jelölhetünk meg: ////. típus: egy csatornás (Csongrád-Várhát 4. kemence),

21 II/2. típus: két csatornás (Pókaszepetk, Csongrád-Várhát 3. kemence, Zenta). III. típus: Földbe mélyített kemencék épített boltívekből kialakított rostéllyal

2

2 A kissé bonyolult meghatározás oka, hogy ennek a típusnak nincs az előző csoporthoz hasonló rostélya, de a hevederekből álló boltívek kétségtelenül ezt a szerepet töltik be. Mindezidáig csak egy lelőhely - Tiszalök - kemencéit sorolhatjuk ide. Tulajdonképpen az előző csoport egyik variánsának tekinthetjük a típust. A csoporton belüli differenciálást ugyanúgy finomíthatjuk, mint azt az alábbi típusnál látni fogjuk.

2

3 IV. típus: Földbe mélyített kemencék állandó rostély nélkül Ebbe a típusba tartozik a kemencék többsége. Jellemzőjük, hogy a négyszögletes kemencéket a földbe mélyítették, épített falazatuk általában nincs. Rostély helyett agyagpadokat alkalmaztak: az ezekre helyezett téglákból alakítottak ki boltíveket, és „álrostélyt" alkalmaztak az égetés során (pl. Oriszentpéter). A csoport felosztását tovább lehet finomítani a csatornák száma alapján (például a IV/2. típus: állandó rostély nélküli kemence két csatornával stb.). Mivel a csatornák elhelyezkedése nem mindig párhuzamos a kemence hosszanti oldalával, e szerint is megkülönböztetjük őket: IVa. típus', a hosszanti oldallal párhuzamosan futó csatornájú kemencék, IVb. típus: a rövid oldallal párhuzamosan futó csatornájú kemencék. 1

9 A ll-IV. csoport fő jellemzője, hogy a földbe mélyednek, és éppen ezért logikátlannak tűnhet, hogy nem szerepel előttük valamilyen megkülönböztető jelzés, amely erre utalna. Ez azonban az altípusokra való felosztásokat is figyelembe véve, olyan bonyolult kombinációt jelentene, ami megkérdőjelezné a tipológiai felosztás használhatóságát. 21

1 Az altípusok használatát azonban csak akkor látom indokoltnak, ha a kerek (ovális?) alaprajzúból több is előkerül. Fel kell hívnom a figyelmet azonban arra is, hogy a Doboz-Faluhelyen feltárt objektum nincs rajzzal és fényképpel közreadva. 2

1 Ez azonban csak abban az esetben igaz, amennyiben ezt a kemencét valóban a földbe vájták és nem téglából építették - mint arra bizonyos jelek utalnak -, illetve az emlékezetből készített rajz valóban helyesen ábrázolja a kemencét. 2

2 Némileg bizonytalan vagyok a Tiszalökön előkerült kemencék besorolásával kapcsolatban, kérdés ugyanis, hogy a téglából készült állandó boltíveket mennyire lehet rostélynak nevezni. Funkciójuk megegyezik azokkal, viszont formai szempontbóljelentősen elkülönülnek. A különbség okát jelenleg még nem ismerjük. Ez indokolta, hogy önálló csoportba soroljam. 2

3 Idesorolható még az Óbudán előkerült 2810. számú kemence, ez azonban - amennyiben az archeomágneses felmérés eredményét elfogadjuk - nem tartozik a középkori kemencék közé. 140