A nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyvei 53. (Nyíregyháza, 2011)

Régészet - Jakab Attila: Téglaégető kemencék a középkori Magyarország területén

Téglaégető kemencék a középkori Magyarország területén A déli rész közepén keskeny — 60 cm hosszú - tüzelőnyílást tártak fel, ezen keresztül kapcsolódott a tüzelőtér a nagyjából kerek munkagödörhöz. A két kemence egymáshoz való kronológiai viszonyát nem ismerjük. A kemencék működési idejét csak Márton Péter archeomágneses vizsgálatai alapján határozhatjuk meg, mivel az előkerült régészeti anyag csekély mennyisége ezt nem teszi lehetővé. Az 1. kemencét (2809. objektum) az északi és a déli padkából vett minták alapján 1650 körül, de mindenképpen 1700 előtt használták utoljára. A 2. kemence (2810. objektum) esetében a vizsgált minta ugyanezt az időintervallumot határozta meg utolsó égetésként.

1

4 A szakvélemény szerint tehát a két kemence utolsó használati időpontja azonos, azaz mindkettőt egyszerre hagyták fel. Véleményem szerint azonban ebben az esetben nehezen oldható fel az az ellentmondás, amely a két kemence egymáshoz való viszonyában megfigyelhető. Mint említettem az objektumok egymástól 2 m-re került elő. Ezt a távolságot az 1. számú égető még biztosan a tüztérhez tartozó részétől mértük, s ebbe nincs beleszámítva a keleti irányban folytatódó munkagödör, amelyet nem sikerült egyértelműen dokumentálni. (A munkagödör azonban 2 méternél feltétlenül nagyobb lehetett.) Könnyen belátható, hogy a kis távolság miatt (helyhiány, suvadás veszély, kényelmetlenség) a két kemence egyidejű működését kizárhatjuk. Az ellentmondást talán - részben - fel lehet oldani az archeomágneses mérésből adódó (mintegy félévszázadnyi) hibalehetőséggel. Elképzelhető ugyanis, hogy az egyik kemence használatával 1650 körül hagytak fel, majd ennek leállása után építettek egy másik, rövid ideig üzemelő égetőt. Ezzel a magyarázattal talán sikerül feloldani a fentebb említett ellentmondást. Ez azonban csak egy elméleti feltételezés, mely nem ad teljesen kielégítő magyarázatot a felmerülő problémákra.'

5 Debrecen-Józsa Pláza 2006-ban végzett megelőző feltárást Szilágyi Krisztián Antal. Ennek során került elő a jól látható, vörösre égett falú, északi sarkában erősen kormos téglalap alakú folttal jelentkező objektum. Kibontása során derült ki, hogy egy téglaégető kemencéről van szó. Hossza mintegy 8,1 m, szélessége 6,8 m volt. A kemence rövidebbik oldalával párhuzamosan öt tüzelőcsatornát figyeltek meg, melyeket háromszor megújítottak. A csatornák szélessége 55- 60 cm között mozgott, míg a padok szélessége 1 m körüli volt. A padok 15-20 cm magasak voltak a kemence aljától mérve. Munkagödröt nem figyeltek meg. Betöltéséből több korszak leletanyaga került elő, melynek döntő többsége a XIII-XIV. századra keltezhető. Hajdúszoboszló-Arkos-halom (Hajdú-Bihar megye) A kemence a Hajdúszoboszlót elkerülő 4. számú főút nyomvonalának feltárása során került elő 2000-ben. A feltárást M. Nepper Ibolya és Szabó László vezette. A lelőhely Hajdúszoboszlótól DK-re, a város és a Keleti-főcsatorna között fekszik. Az Árkoshalom valójában egy őskori halom, melynek feltárása során több korszak leletei (neolit és szarmata sírok, valamint gödrök és házak) kerültek elő. A halom keleti oldalán egy honfoglalás kori temetőt tártak fel, amelyet egészen a XII. századig használtak. A halom körül a XII—XIII. században egy Árpád-kori falu terült el. 1

4 Márton Péter kéziratos szakvéleménye, 2000 augusztus 3. Az eredeti példány a dokumentáció része. 1

5 A metszetrajzok alapján elképzelhetőnek tűnik az a lehetőség is, hogy a második kemence (2810. objektum) feltöltése után a feltöltött rész képezte az első kemence (2809. objektum) munkagödrének alját, s ez utóbbinak további felmenő részei megsemmisültek. Ezt támasztaná alá a metszetrajzon látható vörösre átégett réteg, amelyet a második kemence tetejénél jól meg lehetett figyelni, és amely nyugati irányba - az első kemence felé húzódott. Ennek a rétegnek a mélysége pedig megegyezett az első kemence aljának mélységével. Amennyiben ez a feltételezés igaz, akkor a második kemence a korábbi. 137